|
| Káosz – Bevezetés a Káoszelméletbe |
|
Mindennapi életünkben, közvetlen környezetünkben is számos dolog van, aminek nem ismerjük pontosan működési törvényszerűségeit. Vajon az időjárás, a felszálló füst és az örvénylő víz viselkedése meghatározható-e, kiszámítható-e viszonylag hosszabb távon? Azt gondolnánk, (és sokáig a legtöbb tudós is így vélekedett,) bonyolultságuk ellenére kiszámíthatóak ezek a folyamatok, csak esetleg egy még nagyobb számítógépre és még pontosabb leírásra van szükségünk hozzá. Például, régebben így gondolták ezt az időjárásról. A feltételezés az volt, hogy több és pontosabb valós idejű mérési adattal, a törvényszerűségek pontosabb megértésével és nagyobb számítási teljesítménnyel az előrejelzés ideje vagy pontossága közel egyenes arányban növelhető. Az igazság mára már kézzel fogható, az egész Földet átfogó mérésiadat-gyűjtő rendszerrel és óriási teljesítményű számítógépháttérrel sem tudtuk még elérni a három napnál hosszabb időre történő, még elfogadható pontosságú előrejelzést. A következőkben be fog bizonyosodni, hogy ez az időtartam óriási erőfeszítések árán sem növelhető például a mezőgazdaság számára minimálisan kívánatos 2-3 hétre vagy a nyaralásunk megtervezéséhez szükséges néhány hónapra. |
![]() |
|
Sok tudós és kutató vizsgálta a látszólag szabálytalan viselékedést mutató jelenségeket, a különböző áramlásoktól kezdve a gazdasági és társadalmi folyamatokig bezárólag. Néhányan különös hasonlóságokat és összefüggéseket fedeztek fel a természet eme egymástól oly távol álló részei között. Egy új tudományág, egy új szemlélet született. Az 1970-es évek végére a Káoszelmélet elismert tudománnyá vált, sok olyasmire adott választ, aminek megfejtését más tudományoktól vártuk A tudományterületek – szinte kivétel nélkül – új eszközt kaptak vizsgálódásaikhoz, amely minden területen új felfedezéseket szült és bizonyosan fog még ezután is. Sok folyamatról, aminek megfejtésén, pontos leírásán más elméletek követői még fáradoztak, bebizonyította, hogy tulajdonképpen a klasszikus felfogás szerint leírhatatlan (történései előre nem számíthatóak). Viszont megmutatott bizonyos szabályszerűségeket, amelyek az ilyen folyamatokra jellemzőek, így esetenként megoldhatóvá vált ezek kezelése. |
| A következőkben néhány példát láthatunk a Káoszelmélet egyszerű szemléltetésére és világunk néhány érdekes kaotikus jelenségére: |
Pillangó-hatás = érzékenység a kezdőfeltételekre (2002.02.04.)
A Lorenz-féle vízikerék (2002.02.08.)
A Jupiter vörös foltja (2002.03.09.)
Robert May ökológiai szimulációja (2002.03.12.)
A csöpögő vízcsap (2002.03.14.)
A Cantor-halmaz (2002.03.18.)
Milyen hosszú a tengerpart? (2002.03.23.)
A Koch-féle hópehely (2002.03.30.)
Sierpinski-szőnyeg, Menger-szivacs (2002.04.01.)
Felületmodellezés (2002.07.01.)
Fraktál-kódolás a biológiában (2002.08.05.)
Julia-halmaz, Mandelbrot-halmaz (2002.05.01.)
Irodalomjegyzék
| A Káoszelméletről olvashatunk, esetenként matematikailag is alátámasztva, a következő helyeken: |
Supernova - Csillagászat, Káosz
Startlap - Fraktálok, Káosz
Tudomány és Technika (test@t-es-t.hu)
|