Vaclav Smil: A világ így működik
2022 - 387 o.
 
 
 
(A globális problémák bemutatása, bizonyítása és kezelési lehetőségeik felvázolása, valós adatokon alapulva, tudományos igénnyel tárgyalva. Egyben az élet és az energia általános összefüggéseinek bemutatása.)
 
Bevezetés
 
Miért van szükség erre a könyvre?
"(7. o.) ...a tudás atomizálódása nem könnyíti meg a nyilvános döntéseket. A modern tudomány nagy fokban specializálódott ágai sok ember számára annyira titokzatosak, hogy akiknek ezekkel kell foglalkozniuk, azok kénytelenek a harmincadik életévükig, sőt néha tovább tanulni őket, hogy bejussanak a terület papjai közé."
"(7. o.) Akik nem rendelkeznek különleges szakismeretekkel, hogyan tudnak állást foglalni... a vitákban, amelyekben gyakran visszavonják a korábbi állításokat...?"
"(7. o.) ...a legtöbb ember milyen hihetetlen mértékben félreérti a mai világ működését."
"(12. o.) Ez a könyv kísérlet a megértési deficit csökkentésére, valamint arra, hogy elmagyarázzam a túlélésünket és a jólétünket meghatározó néhány legalapvetőbb uralkodó realitást."
 
1. Az energia megértése
 
1.1 Üzemanyagok és elektromosság
 
1.2 Alapvető változások
 
"(23. o.) A szondák körülbelül 10 évezreddel ezelőtt látják meg a tudatosan termesztett növények első foltjait."
"(23. o.) A haszonállatok háziasítása mintegy 9000 évvel ezelőtt kezdődik el a szarvasmarhákkal, amelyek... energiát szolgáltatnak a szántáshoz, a víz kutakból történő kiemeléséhez, valamint a teher- és személyszállításhoz. Csak jóval később jelennek meg az első élettelen erőforrások: több mint öt évezreddel ezelőtt a vitorla, két évezrednél valamivel régebben a vízkerék és mintegy ezer éve a szélmalom."
"(24. o.) Az 1600-as években... Egy sziget lakossága már nemcsak fával tüzel, hanem egyre inkább szénnel is... Angliában a szén felhasználásának mértéke... 1620 körül... haladta meg először a biomasszából történő hőtermelést, majd 1650-re a hő kétharmadát, 1700-re... a háromnegyedét szolgáltatta a szén eltüzelése."
"(25. o.) A 18. század legelején... néhány angol bányában gőzgépeket állítanak munkába - ezek az első nem élő gépezetek..."
"(26. o.) ...2020-ban még mindig a fosszilis tüzelőanyagok, főként a szén és a földgáz elégetésével állítják elő a világ villamos energiájának több mint felét."
 
1.3 Az energia modern felhasználása
 
"(29. o.) ...a hasznos energiaellátás... 2020-ra... fejenként... 34 gigajoul... ez megfelel annak, hogy egy átlagos földlakónak minden évben... 800 kilogramm... ásványolaj vagy... 1,5 tonna jó minőségű kőszén áll a rendelkezésére. Fizikai munkával kifejezve a helyzet egyenértékű azzal, hogy egy átlagos emberre 60 felnőtt éjjel-nappal, megállás nélkül végzett munkája jut. ...A gazdag országok lakóinál... ugyanez... 200 és 240 között alakul."
"(30. o.) Az energiaátalakulások képezik az élet és az evolúció legalapvetőbb bázisát."
"(31. o.) ...Schrödinger így foglalta össze az élet alapját: "egy organizmus a negatív entrópiából táplálkozik" (A negatív entrópia - a "negentrópia" - azonos a szabad energiával)."
"(31. o.) ...Alfred Lotka amerikai matematikus és statisztikus arra a következtetésre jutott, hogy evolúciós előnyben részesülnek azok az élőlények, amelyek a legtöbbet hasznosítják a rendelkezésükre álló energiából."
"(31. o.) ...a fizikus Robert Ayres többször is kifejtette... az energia minden gazdaság központi fogalma: "A gazdasági rendszer lényegében az erőforrásokban rejlő energia kinyerésének, feldolgozásának, valamint termékekben és szolgáltatásokban megtestesülő átalakításának rendszere." ...az energia az egyetlen valóban univerzális fizetőeszköz, és (a galaxisok körforgásától a rovarok jelentéktelen életéig) semmi sem történhet energiaátalakulások nélkül."
 
1.4 Mi az energia?
 
"(34. o.) ...az energia... "a munkavégzés képessége"."
"(34. o.) ...Feynman... 2Fontos, hogy felismerjük: a fizika mai állása mellett valójában nem tudjuk, mi is az energia."..."
"(35. o.) Képletekkel nagyon pontosan ki tudjuk számítani... mozgási energiáját... hőenergiáját... (sugárzó) energiáját, ezeket az energiákat azonban képtelenek vagyunk egyetlen könnyen leírható entitássá redukálni az elménkben."
"(35. o.) ...az energia különböző formákban létezik, és ahhoz, hogy használni tudjuk, az egyik fajtáját egy másikká kell alakítanunk. Ezt a sokrétű, elvont entitást azonban eddig úgy kezelték egyetlen monolitként, mintha az energia különböző formái könnyedén helyettesíthetők lennének egymással."
 
1.5 A kőolaj felemelkedése és viszonylagos hanyatlása
 
1.6 Az elektromosság számos előnye
 
1.7 Melőtt felkapcsoljuk a villanyt
 
1.8 A dekarbonizálás üteme és mértéke
 
"(55. o.) A modern világ nagymértékben függ a fosszilis tüzelőanyagoktól, de a globális felmelegedés viszonylag gyors üteméből fakadó aggodalmak miatt egyre többen követelik a szénalapú tüzelőanyagok használatának lehető leggyorsabb befejezését. ...Ideális esetben... a nettó globális CO2-kibocsátást 2050-ig le kellene vinni nullára, az évszázad további részében pedig negatív értéken kellene tartani."
"(56. o.) Fontos, hogy a cél nem a teljes dekarbonizálás, hanem a "nettó zéró" kibocsátás, azaz a karbonsemlegesség."
"(61. o.) ...nincs könnyen használható, kereskedelmi szintű alternatívánk arra, hogy amodern civilizáció négy materiális pillérét csak elektromossággal állítsuk elő. ...még a bőséges és megbízható megújuló forrásokból termelt villamos energia mellett is ki kellene dolgoznunk az acél, az ammónia, a cement és a műanyagok tömeges előállításának új módszereit."
 
2. Az élelmiszer-termelés megértése
 
2.1 Fosszilis üzemanyagokat eszünk
 
"(68. o.) ...a modern világ azért függ alapvetően... a fosszilis energiahordozóktól, mert azok közvetlen és közvetett szerepet játszanak az élelmiszer-termelésben. ...az összes mezőgazdasági gép... működtetése, a begyűjtött termés elszállítása a raktárakba és a feldolgozás helyére, valamint az öntözőrendszerek szivattyúinak meghajtása. A közvetett felhasználás... fosszilis és elektromos energiával készítjük el a mezőgazdasági gépeket, a műtrágyákat, a vegyszereket..."
 
2.2 Három völgy - két évszázados időbeni távolság
 
2.3 Mi megy be?
 
2.4 A kenyér, a csirke és a paradicsom energiaigénye
 
"(81. o.) ...egy kilogramm kovászos kenyérhez szükséges gabona termeléséhez, őrléséhez és sütéséhez... legalább 0,25 liter dízelével egyenértékű energia kell... a "megehető" és a befektetett energia nagyjából 1:5-ös aránya..."
"(83. o.) ...az ehető hús egy kilogrammjához szükséges energia dízelegyenértéke a 0,75 litert is elérheti..."
"(87. o.) ...egy kilogramm paradicsom termelésének összesített nettó energiaszükséglete a fűtés esetében több mint 0,5 liter... fűtés nélkül pedig 0,15 liter dízelolajnak felel meg."
 
2.5 A tengeri ételekbe zárt gázolaj
 
"(90. o.) A tengeri ételek átlagos energiaigénye... megdöbbentően magas - 0,7 liter/kg... dízelnek felel meg... néhány garnéláé és homáré pedig elképesztően sok - 10 liter/kg..."
 
2.6 Üzemanyag és étel
 
2.7 Visszafordulhatunk-e?
 
"(100. o.) A kizárólag a szerves hulladékok fáradságos újrahasznosításával és a vetésforgó alkalmazásával globálisan csak mintegy hárommilliárd embert lehetne eltartani tisztán növényi ételekkel..."
 
2.8 Ugyanabból kevesebb - vagy semennyi
 
"(101. o.) A FAO adatai szerint a világon hulladékba kerül... a teljes élelmiszerkészlet legalább egyharmada."
 
3. A materiális világ megértése
 
3.1 A modern civilizáció négy pillére
 
"(111. o.) 2019-ben világszerte 4,5 milliárd tonna cementet, 1,8 milliárd tonna acélt, 370 millió tonna műanyagot, 150 millió tonna ammóniát használtak fel, és nem lehet őket egyszerűen más anyagokkal helyettesíteni... tömeges gyártásuk erősen függ a fosszilis nyersanyagoktól, amelyek ehhez az energiát is szolgáltatják."
 
3.2 Ammónia: a világot tápláló gáz
 
3.3 Műanyagok: sokfélék, hasznosak és problémásak
 
3.4 Acél: mindenütt jelen van és újrahasznosítható
 
3.5 Beton: a cementtel teremtett világ
 
3.6 Materiális kilátások: régi és új inputok
 
4. A globalizáció megértése
 
4.1 Gépek, mikrochipek és ami ezeken túl van
 
"(145. o.) A globalizáció... kiterjedése és... következménye eredményezi... "a világ gazdaságainak, kultúráinak és lakosságának egyre nagyobb kölcsönös függőségét, amelyet az áruk és szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme, a technológia, valamint a beruházások, az emberek és az információ áramlása idéz elő"."
"(147. o.) ...legnagyobb tévhit az, hogy történelmi szükségszerűsége eleve a gazdasági és társadalmi evolúció velejárója. ...A globalizáció egyszerűen csak egy újabb humán konstrukció, és egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy máris túl messze ment, ezért változtatni kell rajta."
"(148. o.) ...az országok közötti versenyben a munkaerőpiaci (bérekben megmutatkozó) különbségek kihasználása... mind jobban leszorítja a béreket, emiatt nő a társadalmi egyenlőtlenség, és mindez újfajta elszegényedéshez vezet."
 
4.2 A globalizáció távoli gyökerei
 
"(149. o.) A globalizáció legalapvetőbb fizikai módja - ez volt, és ez marad a jövőben is - egyszerűen a nagy tömegek (nyersanyag, élelmiszer, késztermék, ember) mozgatása, az információk (figyelmeztetés, útmutató, hír, adat, ötlet) továbbadása és a kontinenseken belüli és közötti befektetések. Mindez olyan technológiák révén valósulhat meg, amelyek lehetővé teszik ezeket a transzfereket - óriási léptékben, megbízhatóan és megfizethetően. ...ezek... elkerülhetetlenül energiaátalakítással járnak..."
 
4.3 A széllel segített globalizáció
 
4.4 A gőzgép és a távíró
 
4.5 Nagy dízelmotorok, turbinák, konténerek és mikrochipek
 
4.6 Belép Kína, Oroszország és India
 
4.7 Globalizációs megsokszorozódások
 
4.8 A Moore-törvény hosszú karja
 
4.9 Elkerülhetetlenség, visszaesések és túlzások
 
"(188. o.) ...a jövő Észak-Amerikában és Európában is valószínűleg a gyártás hazatelepítéséről szól majd... a 2020-as év csak megerősítette ezt a sejtést. Lehet, hogy ez volt a globalizáció tetőpontja, és a hullámvölgy nemcsak évekig, hanem akár évtizedekig is tarthat."
 
5. A kockázatok megértése
 
5.1 A vírusoktól az étrendekig és a napkitörésekig
 
"(189. o.) A modern civilizáció fejlődését... úgy jellemezhetjük, mint törekvéseknek a sorozatát arra, hogy csökkentsük azokat a kockázatokat, amelyek ránk, összetett és sérülékeny organizmusokra leselkednek..."
"(191. o.) ...a világ tele van állandó vagy időszakos veszélyekkel, ugyanakkor bővelkedik rossz percepciókban és a kockázatok irracionális túlértékelésében is. A téves elképzeléseknek és a veszélyek helytelen felmérésének számos olyan oka lehet, amelyeknek a kockázatelemzők feltárták és publikálták az eredetét, az elterjedtségét és a tartósságát."
 
5.2 Étkezés Kiotóban és Barcelonában
 
"(194. o.) A hosszú várható átlagéletkor bonyolult, egymással kölcsönhatásban álló genetikai, életviteli és táplálkozási tényezők eredménye."
 
5.3 A kockázatok percepciója és a kockázattűrés
 
"(199. o.) ...Chauncey Starr... határozottan megkülönböztette az önkéntes és akaratlan tevékenységek kockázatát."
"(200. o.) Néhány esetben bizarr lehet az önként vállalt veszélyek vállalása, amelyhez a rosszul érzékelt akaratlan kockázatok kerülésére irányuló törekvés társul. Ilyen eset az, amikor az emberek nem engedik beoltani a gyermekeiket..."
"(200. o.) A kockázatok téves érzékelésének további nagyszerű példáját az atomerőművek szolgáltatják. ...A nukleáris és a fosszilis forrásból történő áramfejlesztés közötti összehasonlítás alapján az előbbinek akkor is kisebb a kockázata, ha a két nagy baleset... utáni közvetlen veszteségek számát és a látens problémák miatt később bekövetkező halálesetek becsült számát is beszámítjuk."
"(202. o.) A félelem túl nagy szerepet játszik a kockázatok percepciójában."
 
5.4 A mindennapi élet kockázatainak számszerűsítése
 
"(206. o.) A halál véglegessége... biztosít egy univerzális, végső és vitathatatlanul számszerűsíthető számlálót, amelyet felhasználhatunk a kockázatok összehasonlító elemzésére."
 
5.5 Önként vállalt és nem önként vállalt kockázatok
 
5.6 A természeti veszélyek - kevésbé kockázatosak mint a tévében
 
5.7 A civilizáció vége
 
5.8 Néhány tartós attitűd
 
"(236. o.) ...hiába akarunk kockázatmentesen élni, mert lehetetlen - de a kockázatok minimalizálása továbbra is az emberi civilizáció fejlődésének fő mozgatórugója."
 
6. A környezet megértése
 
6.1 Csak egy bioszféránk van
 
"(238. o.) Ha fajunk fenn akar maradni..., akkor gondoskodnunk kell róla, hogy folyamatos ténykedésünk hosszú távon ne sodorja veszélybe a Föld lakhatóságát..."
"(238. o.) ...a kritikus határokat a következő kilenc kategóriába soroljuk:
      • az éghajlatváltozás (pontatlanul egyszerűen csak globális felmelegedésnek nevezik),
      • a tengerek elsavasodása (amely veszélyezteti a kalcium-karbonát-struktúrákat felépítő fajokat),
      • a sztratoszféra ózonrétegének pusztulása (ez a réteg védi bolygónk felszínét az erős ultraibolya sugárzástól; az ózont súlyosan veszélyeztetik a klórozott és fluorozott szénvegyületek),
      • az atmoszferikus aeroszolok (ez a szennyezés csökkenti a látótávolságot és tüdőproblémákat okoz),
      • a nitrogén- és foszforciklus változásai (mindenekelőtt az, hogy ezek a tápanyagok bekerülnek az édesvizekbe és a part menti tengervízbe),
      • az édesvíz használata (a föld alatti, valamint a folyók és tavak vizének túlzott felhasználása),
      • a talaj használatának változásai (az erdőirtások, a mezőgazdálkodás, a városok és az ipar terjeszkedése miatt),
      • a biodiverzitás csökkenése és
      • a különböző szennyező vegyületek kibocsátása."
 
6.2 Az oxigén nincs veszélyben
 
"(240. o.) Az oxigén az emberi túlélést legjobban korlátozó erőforrás..."
"(241. o.) A legkevésbé sem fenyeget az a veszély, hogy az emberek és az állatok érezhetően csökkentenék a mennyiségét légzésükkel, és az sem, hogy az elképzelhető legnagyobb erdőtűz (gyors oxidáció) miatt elfogyna."
 
6.3 Lesz-e elég vizünk és élelmünk?
 
"(243. o.) A vízellátás helyzete tökéletes példa egy csaknem mindenütt rosszul kezelt erőforrásra, amely ráadásul egyenlőtlenül oszlik el."
"(245. o.) Nincs még egy olyan emberi tevékenység, amely jobban megváltoztatta volna a Föld ökoszisztémáját, mint az élelmiszer-termelés. A termőföldek... a a jégtakaróval nem fedett szárazföld egyharmadát foglalják el..."
"(246. o.) A termőterületek méretét jobb gazdálkodással, kevesebb táplálék elpocsékolásával és a szerényebb húsfogyasztás széles körű bevezetésével lehetne csökkenteni."
"(247. o.) ...az elérhető káliumkészlet... majdnem 90 évre elegendő."
"(247. o.) ...a foszforkészletek... a mostani kitermelési ütem mellett 1000 évnél is tovább elegendő."
"(247. o.) A műtrágyákban levő foszfor... környezetszennyező... a vizekben több lesz a korábban ritka tápanyag, és túlzottan elburjánzanak az algák."
 
6.4 Miért nincs a Föld állandóan fagyott állapotban?
 
6.5 Ki fedezte fel a globális felmelegedést?
 
"(258. o.) ...az áramtermelés CO2-mentesítésére irányuló..., közelmúltban indított kezdeményezés globális hatását teljességgel lenullázta az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyors növekedése Kínában és Ázyia más részein."
 
6.6 Oxigén, víz és élelem a melegebb világban
 
"(259. o.) A 2010-es évek végén... a szárazföldek és a tengerek átlaghőmérséklete majdnem 1 °C-kal magasabb volt a 20. századi átlagnál."
"(261. o.) ...nem kell aggódnunk az oxigén miatt, viszont a víz miatt igen."
"(261. o.) ...a vízszükséglet növekedése jobban növeli majd a vízhiányt, mint a klímaváltozás. ...az lesz a legjobb lehetőségünk a vízkérdés megoldására, ha csökkentjük az egy főre jutó vízfogyasztást."
"(263. o.) A globális felmelegedés elkerülhetetlenül intenzívebbé teszi a víz körforgását, mert a magasabb hőmérséklet fokozza a párolgást... megnő a csapadékmennyiség... nem mindenütt nő ugyanakkora mértékben... nem is ott történik, ahol a legnagyobb szükség lenne rá."
"(265. o.) ...10,2 milliárd főt is el lehetne látni a termőföldek újbóli szétosztásával, jobb víz- és tápanyag-gazdálkodással, valamint a táplálkozás átalakításával."
 
6.7 Bizonytalanságok, ígéretek és realitások
 
"(268. o.) A városi terepjárók... mintegy 25 százalékkal több széndioxidot bocsátott ki, mint egy normál személygépkocsi. Ezt szorozzuk meg 250 millióval - 20220-ban ennyi SUV volt világszerte forgalomban..."
"(269. o.) Hosszú a listája azoknak a lépéseknek, amelyeket nem léptünk meg, pedig volt rá módunk."
 
6.8 Vágyálmok
 
"(274. o.) ...nem látszik, hogy bármelyik állam elkötelezett lenne a zuhanó tendenciák mellett."
"(278. o.) A szénfüggő tevékenységeket pusztán a méretük, a költségeik és a technikai tehetetlenség miatt lehetetlen néhány évtizeden belül teljesen megszüntetni."
 
6.9 Modellek, kétségek és realitások
 
"(282. o.) ...nincsenek gyors általános és széles körben megfizethető megoldások a trópusi erdők és a biodiverzitás elvesztésére, a talaj eróziójára és a globális felmelegedésre."
 
7. A jövő megértése
 
7.1 Apokalipszis és szingularitás között
 
"(291. o.) Azt tanácsolom olvasóimnak, hogy ha többet akarnak tudni a lehetséges jövőről, ne figyeljenek oda ezekre az újradátumozott próféciákra, vagy kezeljék őket úgy, mint az uralkodó vágyálmok és az elfogultság bizonyítékait. ...a modern előrejelzések mennyisége is fordítottan arányos a minőségükkel. Sok ilyen prognózis nem más, mint a régi grafikonok görbéinek legegyszerűbb meghosszabbítása."
"(294. o.) ...a média... annyira éhes az új rossz hírekre, hogy a látnokok jövendölései és forgatókönyvei példátlan sebességgel terjednek, emellett egyre nagyobb (és globálisabb) figyelmet vonzanak."
 
7.2 Hibás prognózisok
 
"(298. o.) A katasztrófahívők újra és újra tévednek."
"(298. o.) Ugyanilyen szegényes eredményeket tudnak felmutatni a csodák kategóriájába tartozó megoldásokat ígérő technológiai optimisták."
"(301. o.) ...hosszú távú előrejelzéseink továbbra is hibásak lesznek. ...A következtetés a komplex rendszerek szükségszerű tehetetlenségének előre nem látható kölcsönhatásain alapul."
 
7.3 Tehetetlenség, mérték és tömeg
 
"(305. o.) A nagy méretek miatt a gazdaságosság korlátaiba ütközik, ha el akarunk térni a bevett gyakorlattól... mit használhatnánk az évi több mint 4 milliárd tonna cement vagy a csaknem 2 milliárd tonna acél helyett?"
"(308. o.) Továbbra is tartósan az acél, a cement, az ammónia és a sokféle műanyag marad a civilizáció négy pillére. A világ közlekedése nagyrészt ezután is a kőolaj finomított származékaira... támaszkodik majd."
 
7.4 Tudatlanság, változatlanság és alázat
 
"(309. o.) ...a Covid... rávilágított arra, milyen keveset ér az a képességünk, hogy a sorsunkat irányítsuk..."
"(315. o.) A jövő a múlt megismétlődése - a csodálatra méltó haladással és az elkerülhető/elkerülhetetlen vissszaesésekkel együtt."
"(315. o.) ...az összes veszély közül a globális éghajlatváltozás az, amelyet a legsürgősebben és a leghatékonyabban kell kezelni."
 
7.5 Példátlan elkötelezettség, késleltetett jutalom
 
"(316. o.) ...a történelemben először valóban globális, emellett nagyon komoly és tartós elkötelezettségre van szükség."
"(316. o.) 1992-ben zajlott le az ENSZ első klímakonferenciája, de három évtizeddel később sincs kötelező érvényű nemzetközi megállapodás az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről..."
"(317. o.) Mivel az üvegházhatású gázok jóval a kibocsátásuk után is a légkörben maradnak (a CO2 akár 200 évig), még nagyon erőteljes intézkedések bevezetése után évtizedekkel sem érezhető a siker egyértelmű jele - azaz az átlagos globális felszíni hőmérséklet jelentős csökkenése."
 
Függelék: A számok megértése
 
 
Vissza az oldal elejére