Sándor Pál: A filozófia fejlődéstörvényei 1975 - 207 o.

 

Rövid filozófiatörténet marxista felfogásban, a szerző következő feltevésének bemutatásával és igazolásával: 1. A termelőerők fejlődésének időszakában a filozófiában a materialista szemlélet kerül előtérbe. 2. A termelőerők fejlődésének stagnálásakor, visszafejlődésekor az idealista szemlélet kerül előtérbe. (Termelőerők fejlődése: - új termelő eszközök és termelési módszerek bevezetése; - természeti erők és kincsek felhasználásának növelése.)   Bevezetés - problémák a filozófia történetében "(9. o.)...meg kell keresnünk azt az általános törvényszerűséget, amely ezeket a "kivételességeket" is magába foglalja."   I. fejezet - Ókori filozófia "(12. o.) Annak mércéje pedig, hogy valamely társadalom haladó-e vagy sem, a termelőerők fejlődésén mérhető le, illetve azon, hogy kibontakozásukat a termelési viszonyok segítik, gyorsítják-e, vagy pedig éppen ellenkezőleg, gátolják, akadályozzák." "(12. o.) ...A termelőerők fejlődése egyrészt a munka termelékenységét fokozó munkaeszközökkel és módszerekkel függ össze, másrészt a munka tárgyának kiszélesedésében, gyarapodásában, a természet újabb területeinek, kincseinek feltárásában, felhasználásában, egyszóval társadalmasításában mutatkozik meg. ... Így a kutatók, gondolkodók érdeklődésének középpontjába a természet megismerése kerül. A filozófiának tehát a tapasztalati anyag feldolgozása és összefoglalása, az általános összefüggések tudatosítása lesz a feladata. Érdeklődését ezek szerint a külvilág, a tudattól független valóság, az "anyag", a természet foglalja le. ...az anyag elsődlegességében való kételkedés fel sem merül, annál inkább az ezt kétségbe vonó korábbi ideológiák, vallásos képzetek, babonás-mítikus előítéletek stb. legyőzése, visszautasítása." "(19. o.) ...beáll a stagnálás, majd a henyatlás korszaka...a filozófusok fokozatosan elfordulnak most már nemcsak a természettől, hanem a társadalomtól is. E folyamat kettős tendenciában nyilvánult meg: ...a filozófiáról fokozatosan leszakadnak bizonyos ismeretterületek és "szaktudományokká" válnak... a filozófia tárgya összeszűkül, és nem őriz meg magában mást, mint az emberi gondolkodás törvényeit kutató tant: a logikát." "(20. o.) ...az, hogy egyes tudományterületek leszakadnak a filozófiáról, ellene fordulnak, nem igénylik az összefogást, hanem mindegyikük autonómiára, függetlenségre törekszik, és féltékenyen őrzi a maga határterületeit, annak a jele, hogy az élet széthullt, s a nagy koncepciók, a jövőt is magába rejtő egyetemes világkép igénye elhalkul, szertefoszlik. Ilyenkor a filozófus ihazi hivatása - a rendszerbefoglalás, a világkép formálása - is eltűnik, és nem marad más hátra számára, mint hogy saját gondolatait gondolja, elemezze, s a bennük rejlő törvényszerűségeket kutassa." (24. o.) - Miért nem jött létre nagy római filozófia   II. fejezet - Középkori filozófia, a feudalizmus virágzása   III. fejezet - Középkori filozófia, a feudalizmus hanyatlása "(45. o.)...a termelőerők szabad fejlődése idején a filozófia elsősorban természetbölcselet, éspedig... materialista jellegű, ha viszont a termelőerőket már akadályozzák a termelési viszonyok, akkor a filozófiában előtérbe kerülnek a társadalmi elméletek - mégpedig ekkor már fordított előjellel, azaz idealista jelleggel..."   IV. fejezet - Reneszánsz, humanizmus, reformáció   V. fejezet - Kapitalizmus "(72. o.)...azt vizsgáljuk: mennyiben jelenik meg a tőkés társadalom egy-egy reprezentatív filozófusának munkásságában az eddig tárgyalt vonulat, sorrend: a materialista jellegű természetfilozófia, az idealista jellegű társadalombölcselet, végül pedig a valóságtól elforduló, a likvidálására törekvő, pusztán az egyéni gondolkodás törvényszerűségeit kutató logikai-ismeretelméleti diszciplina egymásutánja." "(97. o.) A tapasztalat fogalma azonban már régen nem téveszt meg senkit, hiszen komplex mivolta, az a természete, hogy belőle éppúgy el lehet jutni a materializmushoz, mint az idealizmus legszélsőbb formájához, a szolipszizmushoz, filozófiai közhely. Mindössze csupán arról van szó, hogy vajon a tapasztalaton a tudattól független valóságot, azaz a "megismerés tárgyát" értjük-e, vagy pedig a tudat tartalmát, az érzeteket, amelyek a "vizsgálat tárgyai", vagy, Mach kifejezését használva, "amelyekből a tapasztalat ered"." "(98. o.)...a materializmus első kritériuma nem a világ létezésének elismerése, hanem a lét tudattól független voltának, a tudathoz képest való elsődlegességének az elismerése.""   VI. fejezet - A kapitalizmus ismétlődő válságperiódusai   VII. fejezet - Saint-Simontól Carnapig   VIII. fejezet - Marx, Engels, Lenin   IX. fejezet - A szocializmus filozófiája     Fülszöveg A közelmúltban elhunyt marxista filozófus posztumusz műve a filozófia alapkérdéseivel, amaterializmus és idealizmus problémájával foglalkozik. Végigkíséri valamennyi társadalomalakulat fejlődését, és erre támaszkodva fejti ki a bennük kibontakozó filozófiai koncepciókat. Szerves egységben vizsgálja a társadalom termelőerőinek és termelési viszonyainak kapcsolatát és a filozófia fejlődését. A filozófia történetét nem filozófusokhoz köti, hanem a filozófia történetébe ágyazva mutatja be a filozófusokat. A szerző történeti vizsgálati módszerrel tárja fel az idealistafilozófiákban meghúzódó materialista, illetve a materialista filozófiákban felbukkanó idealista vonásokat. Könyve tartalmas hozzájárulás számos, ma is aktuális probléma megoldásához.

 

Vissza az oldal elejére