V. I. Sztoljarov: Lehet-e kétszer ugyanabba a folyóba lépni? 1964 - 184 o.

 

Közérthető bevezetés a dialektikus materializmusba.   1. "Különös" kérdések   1.1. Lehet-e kétszer ugyanabba a folyóba lépni? 1.1.1. Mi a változás? "(23. o.) A dialektikában... mozgáson a tárgyakkal és a jelenségekkel történő, bármely változást értünk." MOZGÁS = ÁLTALÁNOS VÁLTOZÁS 1.1.2. Mi az azonosság? "(27. o.) ...a mindenféle különbséget kizáró tökéletes egység, egyformaság = abszolút azonosság..." "(28. o.) A tárgy olyan azonosságát, mely változásának és viszonylagos állandóságának megbonthatatlan kapcsolatán alapul, a dialektikában "konkrét azonosság"-nak nevezik... A konkrét azonosság mindenekelőtt abban rejlik, hogy a változó tárgy, a vele történő változások ellenére, bizonyos időn keresztül megőrzi leglényegesebb tulajdonságait, melyek éppen mint az adott tárgyra jellemzőek rá." "(34. o.) A genetikus azonosság - az újonnan keletkezett tárgynak és annak a tárgynak az azonossága, amelyből létrejött."   1.2. Utoléri-e Akhilleusz a teknősbékát? 1.2.1. A "komolytalan" kérdés komoly tartalma 1.2.2. Hogyan történik a helyváltoztatás? 1.2.3. Hogyan éri utol Akhilleusz a teknősbékát? "(66. o.) ...ha feltesszük, hogy a tér megszakítottságának valóban van határa, akkor ebből az a következtetés származik, hogy maga a mozgás is, bizonyos szakaszon, feltétlenül megszakításosan megy végbe. Csakugyan, ha léteznek olyan "térrészecskék", amelyek a valóságban oszthatatlanok és ennélfogva már nem lehet "részek" jelenlétéről beszélni, akkor maga a mozgás sem mehet végbe abszolút folytonos módon." "(68. o.) ...Ezen elméletek szerint, a tér és idő oszthatóságának reális, megszabott határa a 10-13 centiméter nagyságrendű távolság és a 10-24 másodperc nagyságrendű időtartam."   2. Törvények, kérdések leple alatt   2.1. Egy szem mag vajon halom-e? "(78. o.) ...a fentebb vizsgált... kérdés mögött valójában a tárgy minőségi és mennyiségi változásai kölcsönös kapcsolatának fontos problémája rejlik." 2.1.1. A minőség és a mennyiség "(81. o.) A tárgy minősége - olyan oldalainak összessége, amelyek a szóban forgó tárgy sajátosságát jellemzik, meghatározzák milyenségét" "(82. o.) A tárgy minőségét megjelölni annyi, mint meghatározni tulajdonságait, szerkezetét és más sajátosságait, amelyek a szóban forgó tárgy milyenségét jellemzik. A mennyiség, a minőségtől eltérően, a tárgyat nagysága, térfogata, száma, mozgási sebessége, színerőssége stb. oldalról jellemzi. A tárgy minősége nem létezhet mennyiségi meghatározottságán kívül." 2.1.2. A mennyiségi változások és a minőségi változások "(83. o.) Gyökerében téves az a nézet, amely szerint a valóság tárgyaival és jelenségeivel csupán mennyiségi változások történnek. Ezek a tárgyak és jelenségek voltaképpen nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is változnak." "(85. o.) A dialektika feltárja a tárgy mennyiségi és minőségi változásai között levő mélyreható, belső kapcsolatot. Megmutatja, hogy bizonyos határig a tárgy mennyiségi változásai nem vezetnek minőségi változásokra." "(86. o.) A tárgy mennyiségi változásai... csak bizonyos pillanatig, határértékig, határig nem idéznek elő minőségi változásokat. Mikor pedig a mennyiségi változások elérték ezt a pillanatot, határértéket, akkor a mennyiség legcsekélyebb változása is már gyökeres változásokhoz vezet." "(89. o.) A dialektiában mértéken a változás olyan intervallumát értik, amelynek határain belül a mennyiségi változások nem idéznek elő minőségieket, s amikor ennek következtében a tárgy adott minősége szervesen összefügg a megfelelő mennyiségi tulajdonságokkal... Azokat a csomópontokat, amelyektől kezdve a további mennyiségi változások minőségi változásokhoz vezetnek, ...mértékhatároknak nevezik." "(91. o.) A dialektika... a fordított függőséget is is kimutatja: a minőségi változások is előidéznek mennyiségieket." "(93. o.) A mennyiségi és minőségi változások kölcsönviszonyának tanulmányozása révén, a dialektika megfogalmazta azt a törvényt, amely szerint mennyiségi változások minőségiekbe csapnak át és megfordítva."   2.2. Kör, egyenes vagy spirális? "(101. o.) ...a dialektika szerint - a korábban létezett tárgyaktól és jelenségektől minőségileg különböző, újonnan megjelenő tárgyak és jelenségek tagadják az előbbieket." 2.2.1. Mi a tagadás? "(102. o.) A dialektikában a tagadáson valaminek elvetését, megsemmisítését értjük, bizonyos tulajdonságainak egyidejű megtartása mellett." "(104. o.) A változások haladó jellegének egyik ismertetőjele a változó objektumok szerkezetének bonyolultabbá válása." 2.2.2. A tagadás tagadása "(109. o.) ...minden új tagadja a régit, vagyis elveti azt, de egyúttal bizonyos elemeit, tulajdonságait megtartja. Semmi sem marad azonban örökké új. Idővel bekövetkezik, hogy valamilyen más, haladóbb jelenség ezt is tagadni fogja, vagyis... bekövetkezik a tagadás tagadása."   2.3. "Első lökés" vagy önmozgás "(114. o.) ...a világban végbemenő mozgás, változás okát nem lehet csupán a külső behatásra visszavezetni. ...a valóság tárgyai és jelenségei nemcsak külső, hanem belső okok behatására is változásokon, fejlődésen mennek keresztül; ez teszi lehetővé, hogy a valóságos világ tárgyainak és jelenségeinek önmozgásáról beszéljünk. Az önmozgás fogalma azt jelenti, hogy a tárgyak és jelenségek magukban tartalmazzák mozgásuk indítékait, forrásait." 2.3.1. Van-e észak dél nélkül? Az anyag kettős természetének, a részecske és hullámtermészetnek, ellentétekként való kezelése hibás. A hullámcsomag ("korpuszkuláris hullám") jellegű viselkedés az anyag alaptermészete, de a jelenségek észlelésekor egyszer ilyen, másszor olyan "látványban van részünk", habár az anyag minden esetben ugyanaz a hullámcsomag alapú létező. Csak a környezettel való aktuális kölcsönhatástól függ, hogy az emberi léptékű világban részecskéknek vagy hullámoknak észleljük-e azt. Az anyagnak egy "természete" van, nem két "természet" együttese. (Mivel az emberi tapasztalat számára a jelenségek VAGY hullámszerűen VAGY részecskeszerűen jelennek meg, ezért az emberi gondolkodás természetesen külön fogalmakat alkotott ezekre. Így logikus, hogy végül "kettős természetűnek" nevezte el a megismert mikrojelenségeket, habár a "két természet" az anyag alkotórészeiben mindig együtt van jelen, tehát valójában "egy természet"). "(122. o.) ...valamennyi tudomány... kimutatja, hogy igaz a dialektikának az a tétele, amely szerint mindenféle jelenség az ellentétek egysége." 2.3.2. Az ellentmondás a gondolkodásban és a valóságban "(127. o.) ...a dialektika különbséget tesz a gondolkodás olyan ellentmondásai között, amelyek a következetlenség, a zűrzavar eredményei, és magukban a dolgokban valóságosan létező ellentmondások között. Amikor a dialektika ez utóbbiakat elismeri, abból indul ki, hogy a minden dologra jellemző ellentétek nemcsak egységet alkotnak, hanem kölcsönösen kizárják is egymást: a harc állapotában vannak. Az ellentétek e harca (kölcsönhatása) alkotja azokat az ellentmondásokat, amelyek nemcsak a gondolatokban, hanem valóságosan is léteznek... ezek az ellentmondások óriási szerepet játszanak: ezek alkotják a változás és a fejlődés azon belső forrásait, amelynek révén az egész valóság önmozgásban van..." 2.3.3. Az ellentmondás és az önmozgás "(131. o.) ...a társadalom fejlődését elsősorban a belső ellentmondások határozzák meg... mindenekelőtt a termelőerők és a termelési viszonyok közötti ellentmondás." "(132. o.) Ezeket az ellentmondásokat a társadalom belső szerkezetének megváltoztatása, továbbfejlesztése útján kell megoldani."   3. Újabb kérdések... és eredmények   3.1. Hogyan kell helyesen gondolkozni? "(136. o.) ...a metafizikusan gondolkodó ember a tárgy ellentétes oldalai közül csupán az egyiket vizsgálja s megfeledkezik a másikról, vagy pedig nem veszi figyelembe ezeket az ellentéteket, átmenetüket egymásba. Dialektikusan gondolkozni viszont azt jelenti, hogy az ellentéteket egységükben, összefüggésükben és kölcsönös átmeneteikben szemléljük." "(144. o.) Dialektikusan gondolkozni - annyi, mint a szükségszerűséggel együtt a véletlen létezését is elismerni. ...véletlennek azt nevezzük, amit az adott jelenségre nézve külső körülmények összetalálkozása idéz elő, s ami elvileg így vagy másként is kialakulhat." "(145. o.) Dialektikusan gondolkodni - annyi mint együttesen figyelembe venni a szükségszerűség és a véletlen összefüggését, egymásba való kölcsönös átcsapásukat. A véletlen így vagy úgy mindig összefügg a szükségszerűséggel, megnyilvánulási formájául szolgál az utóbbinak, a véletlen a kiegészítője a szükségszerűségnek." "(153. o.) Dialektikusan gondolkozni tehát annyi, mint... állandóan tekintettel lenni arra, hogy a valóság minden tárgya és jelensége változás és fejlődés folyamatában van."   3.2. Mi a dialektika?

 

Vissza az oldal elejére