Lakatos Imre: A szükségszerűség, Kneale és Popper 1960 - 9 o.

 

"(1. o.) A természeti szükségszerűség problémája legalább két szinten vetődik föl: az ontológiai és az ismeretelméleti-metodológiai szinten. A probléma zavarossága részben abból fakad, hogy e megkülönböztetésnek nem szenteltek kellő figyelmet."   1. Az ontológiai szint   "(2. o.) A "természeti törvény" egyetlen definíciója sem jár ontológiai elkötelezettséggel, s ezért nem következik belőle, hogy vannak természeti törvények." "(3. o.) ...a világnak olyan az ontológiai szerkezete, hogy minden véges hosszúságú univerzális mondat hamis. Ez nyilvánvalóan így lenne, ha minden fizikailag lehetséges kezdeti föltétel fönnállna valahol és valamikor. Ekkor csak a fizikailag szükségszerű kijelentések volnának igazak, s ezek meggyőződésem szerint végtelen hosszúak. Valójában persze a világegyetemnek nem kell ennyire gazdagnak lennie ahhoz, hogy az univerzális mondatok hamisak legyenek. Tökéletesen elegendő, ha minden véges univerzális mondatra akad benne ellenpélda."   2. Az ismeretelméleti-metodológiai szint   "(6. o.) ...ahogy Engels világosan leszögezi, a végső igazságot "gyakorlati szempontból csak az emberi nemzedékek végtelen sora" érheti el. Vagy, hogy Lenint idézzük: "egyre közelebb és közelebb jutunk az objektív igazsághoz (anélkül, hogy valaha is kimerítenők)"." "(7. o.) Az általam javasolt keretben nem lehetségesek természeti szükségszerűséggel bíró véges hosszúságú mondatok. Sőt, minden véges hosszúságú univerzális mondat egyszerűen hamis..."   3. A logikai és a természeti szükségszerűség folytonossága   "(8. o.) ...úgy gondolom, hogy a logikai szükségszerűség egyfajta természeti szükségszerűség, s meggyőződésem, hogy a logika és a matematika zöme Isten műve, nem pedig emberi megállapodás. Adott a logikailag lehetséges világok hatalmas sokasága, s ezen belül a matematikailag lehetséges világok részhalmaza, majd a részhalmaz részhalmaza, a fizikailag lehetséges világok, s végül a valóságos világ."

 

Vissza az oldal elejére