Halasy-Nagy József: A filozófia 1944 - 404 o.

 

Filozófia tankönyv és filozófiatörténet vallásos idealista szemszögből. A materializmus kritikájával.   I. A filozófia tárgya "(5. o.) A tapasztalat azonban nem foghatja át a világegészet, hanem csak ennek a töredékeit. A filozófia ennélfogva nem lehet tisztán tapasztalati tudás, hanem ennek a kiegészítése, a tovább építése, amely úgy megy végbe, hogy elménkkel tudásunknak azokon a szálain következtetünk tovább, amelyek a töredékes tapasztalat adottságainak egységbe tartozását igazolják. ...a világ ősi alapvető egységét kutatjuk, s ezt az ismerési módot filozófiai spekulációnak nevezzük. E spekuláció racionális elvekre támaszkodik és eredményeként föltárul a kutató ész előtt a világnak egy egységes, minden részében összefüggő és egymást kiegészítő viziója. ...a filozófia, ...a világnak és benne az embernek racionális elvekkel igazolt egységes viziója." "(6. o.) ...a metafizika: a valóság mibenlétének az ismerete. A világ ugyanis valóságokból áll, s olyan feladatokból, amelyek érdemesek arra, hogy valósággá legyenek. ...a metafizika még azoknak az elméleteknek a hátterében is mint a valóságról való felfogás ott rejlik, amelyek mit sem akarnak tudni metafizikáról." "(7. o.) Fizikát lehet csinálni a fizika történetének ismerete nélkül, de filozófia elképzelhetetlen a filozófiatörténetben való jártasság nélkül." Miért ne lehetne? Az első filozófus nem filozofált? Vajon lehet írni filozófiatörténet nélküli filozófia könyvet? Igen! Pl: Stephen Law: Filozófiai fogások   II. A filozófus "(11. o.) ...Valamennyien, akik a világ végső értelmét, egységes magyarázatát keressük, ma is azt a vitát folytatjuk, mely ott kezdődött el Athén piacán, oszlopcsarnokaiban és iskoláiban. A filozófia lényegéhez tehát első tekintetre is hozzátartozik a vita: itt nincsen olyan tétel, amit újra meg újra elő ne lehetne venni, és ami fölött újra meg ne indulhatna a vita, hogy vajjon igazság-e az, vagy sem." "(12. o.) ...Minden filozófia sajátosan egyéni módja az életnek, a gondolkodásnak és a cselekvésnek... Ha egy ilyen sajátos életnek kifejtem a tartalmát, akkor megkapom a dogmatikáját. ...a filozófia minden fajtájának megvannak a maga dogmái, s ezek a dogmák az elvek. Minden filozófia elveken épül." "(13. o.) ...filozófia nem egy van, hanem sok, mert hiszen egy-egy egyéni lét élményei és gondolatai sűrűsödnek benne tanokká össze. ...sok filozófia van, mint ahogyan sokféle állásfoglalás lehetséges a világgal szemben. Szinte ahány ember, annyiféleképpen élhet magának megfelelő tartalmas életet..." Az egyes emberek által vallott "filozófiai nézeteket", a naív- vagy hétköznapi filozófiákat, megkülönböztetésül a tudományos filozófiától, nevezzük inkább világnézeteknek. "(14. o.) ...minden filozófia elsősorban - kritika. Kritikája mindannak, amit mások hisznek, állítanak, de bírálata önmagunknak is... Érthető tehát, ha minden filozófia első szava a Nem! Tagadnia kell tudni annak, aki nagyon bizonyosan akar állítani..." "(19. o.)" ...A filozófiai tudás szinte vallási, charizmatikus jellegű, aminthogy az antik világban a filozófia valóban racionális vallás volt. Ezért nem is voltak olyan igazán filozófusok a keresztény népek gondolkodói, mint a görögök. Nálunk a keresztény hit mellett a filozófia sohasem tudott olyan egyetlen és olyan megváltó... lenni... Hogy a filozófia tudománnyá váljon, illetve tudomány maradjon, nem alapulhat hiten, szüksége van legalább tudományos hipotézis erejű alapokra. "(20. o.) ...szeretném megéreztetni, hogy a filozófia a filozófusléleknek nem ruhája, amit más szab a testére, s ha megúnja, újat vesz magának helyette, hanem a filozófia maga a filozófus, gondolatokban kifejezve..." Idealizmus és metafizika: "(22. o.) ...a filozófus az örökkévalóság szemszögéből nézi a dolgokat és az eseményeket, s ezzel egy olyan szférába emeli őket, ahol megszűnik a változás és megáll az idő. Az igazság ugyanis túl van téren és időn, s csak egyetlen út vezet hozzá innen a földről: a gondolaté. Vele a filozófus elhagyja a tények talaját és egy transzcendens szféra válik igazi hazájává..."   III. Az igazság Mi az igazság? "(29. o.) ...Az igazság független tértől és időtől, s egy más szférával, az örökkévalósággal jellemezhető, amelynek a tér és idő dolgaihoz az a viszonya, hogy itt minden ehhez az örökkévalósághoz alkalmazkodik. ...a tudás kutatásában nincsen a valóságok területére korlátozva. A nemvalóságos, az ideális tárgyak éppen úgy kutathatók, mert reájuk éppen úgy vannak érvényes tételek, akárcsak a valóságra..." "(31. o.) Az emberi elme persze mindig csupán egy részt láthat az igazságból is, meg a valóságból is..." A relativizmus "(32. o.) A relativista az az ember, aki nem látja a fáktól az erdőt." "(33. o.) ...a relativista álláspont... ami van, az az embernek van, s ami igaz, az az embernek igaz... az ember csak az iránt érdeklődik, amit szinte a kezével elér... A relativizmus tehát szűk emberies álláspont, mely... vakká tesz a nagy dolgok iránt..." "(34. o.) ...Ez egyúttal azt is jelenti, hogy soha nem tud az Egésznek, a világ egységének a felfogásáig eljutni. Az élete csupa töredékek, részek közt játszódik le: a szakember korlátait építi maga köré. ...azt látjuk, hogy a szaktudományban sok a relativista, hiszen a szaktudományok felvirágzása maga is a relativizmus eredménye. (A szakembert) a saját körében való elmerülés torzítja... egyoldalúvá és relativistává." A pragmatizmus "(35. o.) ...a pragmatista, bár kétségtelenül relativista, igen raffinált... azt mondja... igaz az eredményes, a hasznos gondolat, amellyel tudunk valamit kezdeni. ...van valami, ami felette áll az igazságnak... s ez az élet zsempontjából való haszon... Minden igazságnak lehet gyakorlati következménye." "(36. o.) A pragmatizmus... a tények erejét hangsúlyozza az igazsággal szemben és e közben nem veszi észre, hogy annak a megállapítása is, hogy mi a tény, csak az igazságok egész sorának összefüggése alapján lehetséges." Fikcionálizmus "(38. o.) ...a relativizmus, ...a pragmatizmus az igazság emberi mozzanatait hangsúlyozzák, s ezzel mintegy hozzákötik az emberi gondolkodáshoz. Ezek szerint... a gondolkodás ténye nélkül igazság sem állhatna fenn, mert hiszen... az igazság mindig egy bizonyos módon való gondolkodás eredménye." "(38. o.) A fikcionálista azt mondja: - Én elismerem, hogy mi úgy gondolkodunk, "mintha" volnának... igazságok... belátom, hogy ha meg akarom érteni a világot, fel kell tételeznem Isten létét... a természettörvények uralmát,,, De ha azt kérdezed tőlem, hogy mindezek valóságok-e, akkor azt kell mondanom, hogy erre nézve semmi bizonyosságom nincsen, legfeljebb a bennük való hitem." "(39. o.) E tan hirdetője egy... metafizikai tévedésre épít - abban a felfogásban van, hogy csak az a valóság, ami materiális, amit az érzékeimen át veszek észre... az egység, igazság s vele mindaz, ami tudatunk szerint van, de materialitása az érzékek révén nem igazolható, - fikció." "(40. o.) ...A múlt század ama törekvése hozta létre ezt a világképet, mely a darwinizmust is szülte, hogy t. i. az életet a harcból értse meg és a gondolatokat mint e harc eredményét fogja fel. Minden azt mutatja azonban, hogy a szellem, az immateriális mozzanat eredetibb és előbb való, mint az anyagi, mert az anyag felismerése sem lehetséges ezek nélkül..." "(41. o.) A fikcionálista... azt állítja: minden, ami nem anyagi realitás, csupa fikció, - s nem veszi észre, hogy akkor ez az állítás sem egyéb, mint fikció, noha a feltétlen igazság érvényét követeli számára." Mi az ismeret? Kétség Agnoszticizmus "(45. o.) ...mindig vannak a valóságnak olyan részei, amiket sohasem leszünk képesek megismerni... Ha az igazság végtelen számú tagból álló rendszer, akkor ez szinte magától értetődik." A radikális és mérsékelt agnoszticizmus bemutatása és elvetése. Irracionálizmus A szenzuálizmus és intuicionizmus bemutatása és elvetése. "(51. o.) A misztikusok és az intuitív gondolkodók semmi igazán újat nem hoznak a világba, de nagy szubjektív bizonyosságot adnak egyébként általános gondolatoknak." Racionálizmus "(52. o.) ...az igazságot meg lehet ismerni, mert a valóság az igazság megvalósulása, s ennélfogva a gondolkodó ész elvei egyúttal a valóságnak is elvei, ...Hegel panlogizmusa,,, azt hirdette, hogy mindaz, ami ésszerű, egyben valóságos is." "(53. o.) ...a racionálizmus igazi tudásnak csak azt hajlandó elismerni, mely az érzéki dolgokra való tekintet nélkül szükséges igazságok ismeretét zárja magába... Nem elégszik meg ha látja, hogy valami így van, a tudástól azt várja, hogy parancsoljon: így kell lennie." A racionalizmus elvetése. Kriticizmus Kant kriticizmusának elismerése = saját hitvallása. "(56. o.) ...ismeretnek és létnek azonos elvei vannak, s az igazság az az abszolutum, melyhez mind a kettő igazodik, ezért a tapasztalatnak és az ész sajátos munkájának szintéziséből a világ igaz ismerete jöhet létre... látjuk a magunk emberi értelmének korlátait, de nem látjuk az Észnek és a vele egylényegű Igazságnak határait." Az igazság ismérvei "(57. o.) ...az érvényesség köre nagyobb, mint a léte. Abból, hogy valami érvényes, még nme következik, hogy valóságban létező is... A létezésről mindig egy a logikai síkban mozgó gondolkodástól eltérő síkban tevékeny aktusnak: az intuiciónak kell hírt hoznia." "(58. o.) Ha gondolataink nem mondanak ellene azoknak az egyetemes és szükséges alapelveknek, axiómáknak, melyek ismeretünk logikai fundamentumai, akkor bizonyos benső bizonyosság, az evidencia tudata kíséri gondolatainkat, s ez a meggyőződés szilárd hitét hozza létre gondolataink igazságában... Mindezek azonban - evidencia és intuició - csupán a szubjektív bizonyosság forrásai, de nem objektív igazságkritériumok." "(59. o.) ...az igazság belső rendje, logikus összefüggése a jele egy-egy tétel igazságának. Minden tétel igaz, amelyik logikusan összefügg más, hozzá előfeltételként tartozó igazságokkal... a következmények igazsága az elvek igazságán függ. Egy tudomány sorsát tehát az dönti el, sikerült-e valóban igaz elvi fundamentumot találnia... A filozófia... arra vállalkozik, hogy a tudományok elveit megvizsgálja... E szünet nélkül folyó elvi kritika a filozófia egyik legfontosabb kulturális funkciója." Tudomány, történet és gyakorlat   IV. Világnézetek "(62. o.) A világnézet, mint lelki állásfoglalás, a tudatnak olyan beállítottsága, melynél fogva szinte kizárólagosan egy irányba lát, s csak azokat a tételeket hajlandó gondolkodásába befogadni, melyeket ebben az irányban láthat meg... minden embernek megvan tudatosan vagy tudattalanul a maga egészen egyéni módon színezett világnézete, mely mintegy egységbe foglalja azt a sok töredékes tapasztalatot, amit átélt." "(64. o.) ...A naturálizmus a valóság végső okát bennrejlő (immanens), az idealizmus pedig természetfölötti (transzcendens) tényezőben keresi." 1. Naturálizmus "(64. o.) A naturálista az igazság és bizonyosság végső forrását az érzéki adottságban látja, s így teljesen a lét, a valóság élményére van beállítva." "(65. o.) Ha a valóságnak csak azt a formáját ismerem el, melyet az érzéki tapasztalat közöl velem, akkor a materializmust leszek kénytelen igaznak vallani, mely szerint a világ anyagi, materiális dolgok rendszere. A megismerés forrását tekintve pedig a szenzuálizmus alapjára kell helyezkednem, amely azt mondja, hogy egész tudásunk az érzékek által velünk közölt adottságokból alakul ki... A naturálizmus a világot öntörvényei által mozgatott örök folyamatnak, a változás szakadatlan sorának tartja." 2. Az ideálizmus "(77. o.) A megelégedett ember mellett ott van az elégedetlen, akinek mindaz, amije van, csupán eszköz arra, hogy még nagyobb kincsekhez jusson általa. A kézzelfogható valóságot feláldozza azért a másikért, ami többet ér mindennél, mert eszmény és feladat, amit neki kell valósággá tennie. Ebből a nagy odaadásból és hitből fakad a naturálizmussal ellentétes másik világnézet: az ideálizmus." "(79. o.) ...minden ideálista filozófus az abszolútot keresi. Más szóval: azt a végső "alap"-ot, melyen minden relatív mozzanat nyugszik. Erről az "alap"-ról vagy végső okról szól a metafizika, a tudás legmagasabb fajtája, mert hiszen ennek legfenségesebb a tárgya." "(80. o.) ...az ideálizmus a valóságok hierarchikus rangsorát vallja, melyben a személyek és dolgok emelkedő értékfokuk szerint helyezkednek el. Az egyedek mind különböznek s ezzel együtt különböző értékűek. Nem az egyenlőség és egyformaság, hanem a különbség és különböző értékűség "természetes". Nem az egyenlősítő és nivelláló demokráciának van igaza, hanem a hierarchikus arisztokráciának, még helyesebben szólva egy szellemi értelmű logokráciának..." 3. Az ellentétek feloldása 4. Egy példa a világnézet és filozófia érintkezésére Plotinos és a változó lét Az újkor és a fejlődés eszméje A fejlődés eszméje és a társadalom   V. A filozófia sorsa 1. Keleten 2. Görögországban 3. A középkori Európában 4. Az újkorban "(139. o.) A középkori filozófiát fogva tartotta a dogmatikus hit és teológiát akart belőle csinálni, az újkorit pedig a természettudomány, s elhitette vele hogy csak úgy van létjoga, ha önmaga is szigorú tudománnyá alakul át. Holott a filozófia se nem teológia, se nem exakt tudomány, hanem egy lélek víziója emberről és világról, személyes vallomás önmagáról és a környező valóságról. Túl van teológián és tudományon, mert mind a kettő lehet ihletője, mind a kettő adhat szárnyakat eszmélkedései alá, de ahhoz, hogy filozófia legyen belőle, mindegyiken túl kell emelkednie: az egészben való látásnak olyan fokára, melyet se teológia, se tudomány külön-külön nem adhatnak. ...így lesz a filozófia ismét autonóm szellemi szférává..., azzá a magasrangú szintézissé, melyet sohasem a tárgy, hanem a személy, aki gondolkodik, ad meg a tudásnak. Ezért több a filozófia, mint a tudomány. A tudomány ugyanis tárgyi tudás, a filozófia pedig személyes tudás. Ott a személy "gyűlöletes", elfelejtendő zavaró mozzanat, itt pedig minden."   VI. A filozófia néhány remekműve 1. Sokrates beszélgetései 2. Platon Állama 3. Aristoteles Etikája 4. Marcus Aurelius Elmélkedései 5. Boethius a filozófia vigasztaló erejéről 6. Szent Ágoston Vallomásai 7. Szent Tamás Summái 8. Descartes Értekezése a módszerről 9. Pascal Gondolatai 10. Leibniz Monadologiája 11. Rousseau Társadalmi Szerződése 12. Kant műve: "A tiszta ész kritikája" 13. Schopenhauer műve 14. Bergson az erkölcsről és a vallásról 15. Böhm Károly műve 16. Pauler Ákos műve   VII. Test és lélek "(326. o.) Általában a materializmusnak nincsenek komoly érvei, s a lélek és a tudat szerepe nem csökkenthető semmiféle elméleti meggondolás révén. Ezeket testi jelenségekbe nem lehet belefullasztani: elvileg el kell választani a lelki mozzanatot a testitől, még ha együtt és egyszerre jelennek is meg a tapasztalatunkban. ...a tapasztalati tények higgadt mérlegelése annak megállapítására vezet, hogy a lélek fontosabb, mint a test. Hiszen mindaz, amit testnek nevezünk, az anyagnak bizonyos lelki indítására szervezett egysége..." "(328. o.) ...tudat nem állhat fenn emlékezet nélkül... S az emlékezet egyúttal a legjobb bizonysága annak, hogy a lélek más, mint a test. Mert nem a test emlékezik, hanem a lélek." Mára már egyértelmű, hogy az emlékezet az agyban van és fizikai (biológiai) alapon működik.   VIII. A lelki élet 1. A leki jelenségek "(336. o.) A biológusok minden erőlködése hiábavalónak bizonyult, mikor azt akarták kimutatni, hogy a lelkinek mondott jelenség a testből ered." Ez 1944 óta már egyértelműen sikerült. 2. A lelki képek 3. Az érzelmi élet 4. Az akarás   IX. Az emberi élet értékei   X. A művészet   XI. Filozófia és kultúra

 

Vissza az oldal elejére