Alexis Carell: Az ismeretlen ember

Alexis Carell: Az ismeretlen ember 1935 - 352 o.

Részben társadalomkritika, részben biológiai ismeretterjesztő mű a látnoki képességek és a telepátia létezésének elismerésével. Drasztikus, mai szemmel erősen jogtipró problémamegoldási javaslatokkal.

1. Jobban meg kell ismerni az embert

1.1. Az élettudomány lassabban fejlődött, mint az élettelen anyag tudománya.
"(14. o.) Teljesen nyilvánvaló, hogy az emberre vonatkozó minden tudományos vívmányunk elégtelen és hogy önmagunkról való tudásunk még nagyon csökevényes."

1.2. Nem ismerjük önmagunkat. Ennek a tudatlanságnak oka őseink életmódja, az ember bonyolultsága és elménk szerkezete.
"(18. o.) Önmagunk megismerése sohase fog eljutni a fizika elegáns egyszerűségéhez, elvontságához és szépségéhez... Legyünk tisztában avval, hogy az embertudomány a legnehezebb valamennyi tudomány között."

1.3. Hogyan módosították környezetünket a mechanikai, fizikai és vegyi tudományok?

1.4. Ennek a megváltozásnak eredményei.
"(28. o.) ...a dolog úgy áll, hogy a gyengéket éppen úgy megmentjük, mint az erőseket. A természetes kiválasztódás már nem játssza a maga szerepét. Senki sem tudja, mi lesz a jövője annak a fajnak, amelyet ennyire véd az orvosi tudomány."
"(30. o.) ...a modern civilizáció képtelen olyan embereket termelni, akik képzelőerővel, értelmességgel és bátorsággal vannak fölruházva. Majdnem minden országban megcsökkentnek találjuk az értelmi és erkölcsi méreteit azoknak, akik a közügyekért felelősek... Az emberi lények nem nőttek olyan gyorsan, mint az agyukból kipattant intézmények. Főleg a politikai vezetők értelmi és erkölcsi fogyatékosságai meg az ő tudatlanságuk az, ami veszélyezteti a modern nemzeteket."

1.5. Ez a megváltozás ártalmas, mert természetünk kellő figyelembevétele nélkül hozták létre.
"(35. o.) ...a teoretikusok fölépítenek civilizációkat, amelyeket az ember számára terveztek ugyan, de csak embernek tökéletlen vagy torz képére illenek rá... A francia forradalom elvei, Marx és Lenin látomásai csak elvont emberekre alkalmazhatók. ...az a környezet, amelyet a tudomány és a technika kifejlesztettek az ember számára, nem felel meg neki, mert csak vaktában hozták létre, minden tekintet nélkül az ember igazi lényére."

1.6. Sokkal alaposabban kell megismernünk önmagunkat.
"(36. o.) Boldogtalanok vagyunk. Erkölcsileg és szellemileg degenerálódunk. Azok a csoportok és nemzetek, amelyeknél az ipari civilizáció a legmagasabb fejlettségét érte el, pontosan azonosak a gyengülőben lévő csoportokkal... Csak éppen nem tudnak róla."
"(37. o.) Valójában a mi civilizációnk, mint ezt megelőzők is, megteremtett bizonyos életföltételeket, amelyek - még homályos okoknál fogva - lehetetlenné teszik magát az életet."

2. Az emberrel foglalkozó tudomány

2.1. Válogatnunk kell az emberre vonatkozó különféle adatok közül.
"(41. o.) Annak a tudásnak roppant tömegéből, amellyel magunk felől rendelkezünk, ki kell választani azokat az adatokat, amelyek nemcsak a mi elménkben, hanem a valóságban is léteznek."
"(43. o.) Az emberiség minden időkben doktrinák, hitek és káprázatok által színesített tükörben szemlélte magát. Ezekkel a hamis vagy nem pontos eszmékkel szakítanunk kell."

2.2. Teljes vizsgálatra van szükség. Minden szempontból figyelembe kell venni az embert.
"(49. o.) ...a tudósok is csak emberek. Ők is telítve vannak korszakuknak és környezetüknek előítéleteivel. Készségesen elhiszik, hogy olyan tények, amelyeket nem lehet megmagyarázni a divatos elméletekkel, nem is léteznek... Mostanság azok a tudósok, akik csakis az élettani folyamatoknak fizikai, vegyi és fizikokémiai jellegével foglalkoznak, még mindig káprázatoknak tekintik a telepátiát és más metapszichikai jelenségeket."

2.3. Az emberrel foglalkozó tudomány fontosabb minden más tudománynál.
"(52. o.) Kíváncsiságunknak el kell fordulnia jelenlegi ösvényéről és más irányt kell vennie. El kell fordulnia a fizikaitól és élettanitól, hogy a szellemit és lelkit követhesse."
"(53. o.) ...az új tudománynak haladnia kell az emberi egyénnek egy olyan fölfogása felé, amely eléggé teljes, egyszersmind eléggé egyszerű ahhoz, hogy cselekvésünk alapjául szolgálhasson."

2.4. Az ember analíziséhez különféle technikai módszerekre van szükség.
"(57. o.) Könnyű dolog jó vegyésszé, jó fizikussá, jó életbúvárrá, jó lélekbúvárrá vagy szociológussá lenni. Viszont nagyon kevés egyén képes arra, hogy több különböző tudomány ismeretanyagát megszerezze és használja. ...a szintétikus elmék éppen olyan nélkülözhetetlenek, mint az analitikus elmék."

2.5. Technikai nehézségek az ember tanulmányozásánál.

2.6. Az emberre vonatkozó adataink használható szintézisének jellege.

3. A test és élettani működései

3.1. Az ember. Kettős megjelenése. Emberi tevékenységek és ezek lényege.
"(67. o.) Tudatában vagyunk annak, hogy létezünk, hogy saját tevékenységünk van, hogy személyiség vagyunk. Tudjuk, hogy eltérők vagyunk minden más egyéntől. Hisszük, hogy az akaratunk szabad."

3.2. A test méretei. Alakja.

3.3. Külső és belső felületei.

3.4. Alkata. Sejtek és ezek társulásai. A sejtek szerkezete. Sejtfajták.

3.5. Vér és szervi közeg.

3.6. Szövetek táplálkozása. Anyagcsere.

3.7. Keringési szervek, tüdő, vese.

3.8. A test vegyi kapcsolatai környezetével. Emésztés. A táplálék természete.

3.9. Szexuális működések.
"(99. o.) A férfi és a nő között fennálló különbségek... magából a szövetek szerkezetéből erednek és abból, hogy a nő egész szervezetét különleges vegyi anyagok járják át, amelyeket a petefészek választ ki. A tudatlanság ezek felől az alapvető tények felől vezette a feminizmus híveit arra a hitre, hogy mindkét nemnek ugyanazt a nevelést kellene kapnia, ugyanabban a hatalomban és felelősségben részesülnie."
"(102. o.) ...képtelen dolog az anyaság ellen hangolni a nőket. Fiatal lányoknak és fiúknak nem ugyanazt az értelmi és testi nevelést kellene adni, nem ugyanazt a becsvágyat beléjük oltani."

3.10. A test fizikai kapcsolatai a környezetével. Akaratlagos idegrendszer. Csontrendszer és izomrendszer.

3.11. Zsigeri idegrendszer. Szimpatikus és paraszimpatikus. A szervek automatizmusa.

3.12. A test bonyolultsága és egyszerűsége. A szervek szerkezeti és működésbeli korlátoltsága. Bonctani heterogeneitás és élettani homogenitás.

3.13. A test szervezési módja. Mechanikai analógia. Ellentétek és illúziók.

3.14. A test törékenysége és erőteljessége. A test nyugalma, amíg egészséges. Tényezők, amelyek gyengítik a testet.
"(120. o.) Az ember a legedzettebb valamennyi állat közül, a fehér faj pedig, civilizációnk fölépítője, a legedzettebb az emberfajták közül... A nagy fehér fajták idegrendszerük tökéletességének köszönhetik a sikereiket... Az ő szöveteik és tudatuk kivételes képességeinek köszönhetik Nyugat-Európa népei és ezeknek az Egyesült Államokba kivándorolt rajai, hogy uralkodnak a világ többi része fölött."
"(121. o.) ...egy nagy nemzetnél a test és a lélek ellenállását minden áron meg kell tartani. A szellemi és idegbeli erősség összehasonlíthatatlanul fontosabb, mint az izomerő. Egy nagy fajta leszármazottja, ha ugyan még nem korcsosult el, föl van ruházva természetes immunitással a fáradtsággal és félelemmel szemben."

3.15. A betegség okai. Fertőző és degeneratív betegségek.

4. Szellemi tevékenységek

4.1. A tudat operációs felfogása. Test és lélek. Értelmetlen kérdések. Az ember megnyilvánuló tevékenységeinek összességéből áll.

4.2. Értelmi tevékenységek. Ezek mérése. Fejlődésük föltételei. Tudományos bizonyosság. Intuició. Logikus és intuitív elmék. Látnokság és telepátia..
"(133. o.) Az értelem foka mérhető alkalmas technikai módszerekkel. De ezek a mérések... nem szolgáltatnak pontos fogalmat az értelmi értékről. Mégis lehetővé teszik, hogy durván osztályozzuk az emberi lényeket... Azonfelül ezek a mérések derítettek föl egy fontos tényt, hogy a legtöbb egyén gyengeelméjű."
"(134. o.) Az értelmi képességet növeli a szabatos okoskodás megszokása, a logika tanulmányozása, a matematika nyelvének használata, az elme fegyelmezése s a dolgok tökéletes és mélyenjáró megfigyelése."
"(135. o.) A lángelméjű embereknek a megfigyelő és fölfogó képességeiken kívül még más tulajdonságaik is vannak, mint például intuiciójuk és teremtő képzelőerejük."

4.3. Erkölcsi tevékenységek. Metabolizmus és indulat. Erkölcsi alkat. Erkölcsi szépség.
"(144. o.) Az erkölcsi szépség sokkal nagyobb mértékben alapja a civilizációnak, mint a tudomány, a művészet vagy a vallási ritusok."

4.4. Esztétikai tevékenységek. Népszerű művészet. A szépség és gyakorlati fontossága.
"(145. o.) ...azok, akik legalább egy kis csökevényes esztétikai érzést éreznek a munkájuk révén, sokkal boldogabbak, mint azok, akik csak azért termelnek, hogy fogyaszthassanak... Civilizációnk közönségessége és komorsága... annak köszönhető, hogy mindennapi életünkből kiszorították az esztétikai élvezet egyszerűbb alakjait."

4.5. Misztikus cselekvések. Aszketizmus és szemlélődés. A misztikus tapasztalat operációs fogalma.

4.6. Az öntudat tevékenységeinek kölcsönössége. Értelem és erkölcsi érzék. Értelem, esztétikai és misztikus cselekvések.
"(152. o.) Azoknak, akikből állanak az ipari civilizáció sokaságai, sokkal nagyobb szükségük van erkölcsi érzékre, mint értelmességre."
"(155. o.) Az emberiségnek soha semmi haszna nem volt a tömeg erőkifejtéseiből. Az emberiséget néhány rendellenes egyén szenvedélye hajtja előre, az ő értelmüknek a lángja, az ő ideáljuk a tudományról, a jótékonyságról és a szépségről."

4.7. Élettani tevékenységek hatása szellemi tevékenységekre.

4.8. Szellemi tevékenységek hatása szervi tevékenységekre. Tűnődés és cselekvés. Imádkozás. Csodák.
"(159. o.) A modern élet ingatagsága, a szüntelen izgalom, a biztonság hiánya olyan tudati állapotokat teremt meg, amelyek a gyomor és a belek ideges és szervi rendellenességeit hozzák létre, továbbá hiányos táplálkozást..."

4.9. A szociális környezet hatásai a szellemi tevékenységekre. Az öntudat sorvadása.

4.10. Elmebetegségek. Gyengeelméjűek és őrültek. Az elmebetegségek szervi alapja. Gyengeelméjűség kutyáknál. Szociális környezet és elmebetegségek.

5. A belső idő

5.1. Élettartam. Mérése órával. A dolgok kiterjedése térben és időben. Matematikai vagy abstrakt idő. A konkrét vagy fizikai idő operációs fogalma.

5.2. A belső idő meghatározása. Élettani és lélektani idők. Az élettani idő mérése. A vérplazma növekedési indexe. Ennek változásai a kronológiai kor szerint.

5.3. Az élettani idő jellegzetességei. A szövetek és nedvek följegyzik a multat. Az élettani idő szabálytalansága és megfordíthatatlansága.

5.4. Az élettani idő lényege. A szövetek és közegeik reciprok változásai. A vérplazma fokozatos megváltozásai az élet folyamán.

5.5. Hosszúéletűség. Az élettartam nem növekedett. E jelenség okai. Az élettartam növelésének lehetősége. Megtegyük?
"(196. o.) ...nem is volna okos dolog mindenkinek hosszúéletűséget biztosítani. Ismeretes a veszély, amit jelentene az emberi lények mennyiségének megnövelése minőségre való tekintet nélkül. Miért éljenek még néhány évvel tovább azok a személyek, akik boldogtalanok, önzők, buták és haszontalanok?"

5.6. Mesterséges megfiatalítás. Lehetséges a megfiatalítás?
"(196. o.) Sokkal hasznosabb volna fölfedezni valami módszert, amellyel meg lehetne fiatalítani olyan egyéneket, akiknek élettani és szellemi tulajdonságai jogossá teszik ezt az eljárást."
"(199. o.) Az ember sohasem fog belefáradni abba, hogy keresse a halhatatlanságot. Nem fogja elérni, mert szervi alkatának bizonyos törvényei megkötik. Annyi sikerülhet, hogy hátráltatja, sőt bizonyos mértékig talán vissza is fordíthatja az élettani idő könyörtelen előhaladását. De sohase fogja legyűrni a halált. A halál az az ár, amellyel meg kell fizetnie az agyát és személyiségét."

5.7. A belső idő operációs fogalma. A fizikai idő igazi értéke fiatal és öreg korban.

5.8. A belső idő fogalmának hasznosítása. Az ember és a civilizáció élettartamai. Élettani idő és a társadalom. Élettani idő és az egyén.
"(203. o.) Tanui vagyunk a saját erkölcsi, értelmi és szociális kudarcunknak. Abban az illúzióban élünk, hogy demokráciák tovább élnek majd a tudatlanok gyenge és rövidlátó erőkifejtései mellett is. Kezdjük megérteni, hogy a demokráciák feloszlóban vannak."
"(205. o.) A nőknek akkor kellene anyává lenniök, amikor még nagyon fiatalok. Akkor nem választaná el őket a gyermekeiktől olyan nagy időbeli szakadék, amelyet még a szeretet se tud áthidalni."

5.9. Az élettani idő ritmusa és az ember mesterséges alakítása.

6. Alkalmazkodási működések

6.1. Az élettartam alkalmazkodási működésektől függ.

6.2. Szervenbelüli alkalmazkodás. A vér és a nedvek térfogatának és összetételének automatikus szabályozása. Ennek fizikokémiai és élettani természete.

6.3. Szervi kölcsönösségek. A jelenség teleológikus megjelenési formája. Alkalmazkodás jövendő eseményekhez. Alkalmazkodás a vérzéshez. A szem szerkezetének kölcsönösségei.

6.4. Szövetek helyreállítása.

6.5. Alkalmazkodási jelenségek és modern sebészet.

6.6. Betegségek jelentősége. Természetes és szerzett immunitások.

6.7. Fertőző és degeneratív betegségek. Mesterséges és természetes egészség.

6.8. Szervenkívüli alkalmazkodás. Alkalmazkodás a fizikai környezethez.

6.9. Alkalmazkodás által a testre és a tudatra kényszerített maradandó változások.

6.10. Alkalmazkodás a társadalmi környezethez. Erőkifejtés, hódítás, menekülés. Alkalmazkodás hiánya.

6.11. Alkalmazkodási működések jellemvonásai. Le Chatelier elve. Tartós állapotok. Az erőkifejtés törvénye.

6.12. Visszaélés az alkalmazkodó működésekkel a modern civilizációban.
"(248. o.) ...a tudományos civilizáció által megteremtett életmód fölöslegessé tett egy csomó mechanizmust, amelyeknek tevékenysége sohasem szünetelt amaz évezredek alatt, mióta az emberi faj létezik."

6.13. Azoknak az alkalmazkodási mechanizmusoknak tevékenysége, amelyek szükségesek az ember legjobb fejlődéséhez.
"(249. o.) Az ember akkor éri el legmagasabb fejlődését, ha ki van téve az évszakok viszontagságainak, ha néha alvás nélkül marad, néha meg hosszú órákon át alszik, ha néha bőségesen étkezik, máskor meg soványan, ha jókora erőkifejtéssel jut ennivalóhoz és hajlékhoz. Gyakorolnia kell az izmait, kifárasztania magát és pihenni, küzdeni, szenvedni, boldog lenni, szeretni és gyűlölni. Szüksége van a megerőltetésre és elernyedésre, fölváltva. Harcolnia kell az embertársai ellen vagy önmaga ellen."

6.14. Az alkalmazkodási működések gyakorlati jelentősége.

7. Az egyén

7.1. Az emberi lény és az egyén. A realisták és nominalisták vitája. Szimbolumok zavara és konkrét tények.

7.2. A szövetek és a nedvek egyénisége.

7.3. Lélektani egyéniség. A személyiség jellemvonásai.
"(264. o.) ...arra se vagyunk képesek, hogy egy adott amber lényeges jellemvonásait fölfedezzük. Még kevésbé a lehetőségeit vagy képességeit (potenciálitásait). Pedig minden fiatal embernek a maga képességei, különleges szellemi vagy élettani tevékenységei szerint kellene beilleszkedni a társadalmi csoportjába. De nem teheti ezt, hiszen nem ismeri önmagát. A szülők és a nevelők osztozkodnak vele ebben a tudatlanságban. Ezek nem tudják, hogyan fedezzék föl a gyermekek egyéniségének természetét. És megkísérlik szabványosítani őket."

7.4. A betegség egyénisége. Az orvostudomány és az egyetemesség valósága.

7.5. Az egyéniség eredete. Vita a behavioristák és a genetikusok között.
"(275. o.) Parancsoló szükség, hogy minden egyén olyan nevelést kapjon, amely előmozdítja lappangó képességeinek kibontakozását, amíg be nem bizonyosodik, hogy a kérdéses képességek nincsenek meg."

7.6. Az átöröklés és a környezet viszonylagos fontossága. Öröklékeny tényezők befolyása az egyénre. Változások e tényezők hatásában a szövetek jellegei szerint.

7.7. Az egyén térbeli határai. Bonctani és lélektani határok. Az egyén kiterjedése bonctani szerkezetén túl.

7.8. Az egyén időbeli határai. A szervezet és a lélek kapcsolatai a multtal és a jövővel.

7.9. Az egyén.

7.10. Az ember az emberi lényből és az egyénből áll. Realizmus és nominalizmus egyaránt nélkülözhetetlenek.
"(292. o.) Az emberi lény és az egyén fogalmainak összezavarásából eredő másik tévedés a demokratikus egyenlőség... A demokratikus hit nem veszi számításba testünk és tudatunk alkatát. Nem alkalmazkodik ahhoz a konkrét tényhez, amit az egyén jelent. Az emberi lények valóban egyenlőek. De az egyének nem azok. A jogaik egyenlősége csupán káprázat... A butának, az értelmetlennek, meg azoknak, akik szórakozottak, képtelenek figyelemre, erőkifejtésre, nincsen joguk a magasabb nevelésre. Képtelenség, hogy ezeknek ugyanazt a választójogot adják meg, mint a teljesen kifejlett egyéneknek."

7.11. Az ilyen tudás gyakorlati jelentősége.

8. Az ember újjáteremtése

8.1. Vezethet-e az embertudomány az ember megújításához?

8.2. Intellektuális nézőpontunk megváltoztatásának szükségessége. A reneszánsz tévedése. A mennyiségi fölénye a minőségi fölött, az anyagé a szellem fölött elutasítandó.

8.3. Hogyan hasznosíthatjuk az emberre vonatkozó ismereteinket? Hogyan hozzunk létre egy szintézist? Uralkodhatik-e egy tudós az ismeretek ilyen tömegén?

8.4. Az intézmények, amelyek az embertudomány fejlesztéséhez szükségesek.

8.5. Az a föladat, hogy természetének szabályai szerint alkossuk meg az embert. Annak szüksége, hogy a környezete által hassunk az egyénre.

8.6. Az egyének kiválasztása. Társadalmi és biológiai osztályok.
"(319. o.) Ki kell válogatnunk azokat a gyermekeket, akik magasabb képességekkel vannak megáldva és fejlesszük ki ezeket a képességeiket annyira, amennyire csak lehet. És ilyen módon adjunk a nemzetnek egy nem öröklékeny arisztokráciát."

8.7. A kiválasztottak csoportjának megteremtése. Önkéntes fajnemesítés. Öröklési arisztokrácia.
"(322. o.) A fajnemesítés elengedhetetlen ahhoz, hogy megtartsuk az erőseket. Egy nagy fajtának szaporítania kell legjobb elemeit."
"(323. o.) ...meg kell akadályozni az elmebetegek és gyengeelméjűek szaporodását... Nyilvánvaló, hogy azoknak, akik gyengeelméjűség, elmebetegség vagy a rák súlyos ősi tehertételeit hordozzák, nem szabadna megházasodniok. Egyetlen emberi lénynek sincsen joga ahhoz, hogy nyomorúságot okozzon egy másik emberi lénynek. Még kevésbé van joga ahhoz, hogy eleve nyomorúságra ítélt gyermekeket hozzon a világra."

8.8. Fizikai és vegytani tényezők az egyén kialakításában.

8.9. Élettani tényezők.

8.10. Szellemi tényezők.

8.11. Egészség.

8.12. A személyiség fejlődése.
"(341. o.) ...a boldogság attól függ, hogy valakinek a természete teljesen egybevágjon munkájának természetével."
"(343. o.) ...hatályosan kell elbánni a bűnözőkkel. Talán meg kellene szüntetni a börtönöket. Kisebb és kevésbé költséges intézetekkel lehetne pótolni őket. A kis bűnözőknek korbáccsal való megnevelése vagy valami tudományosabb eljárás, amelyet rövid kórházi tartózkodás követne, valószínűleg elegendő lenne a rend biztosítására. Akik automatikus revolverrel vagy gépfegyverrel fölfegyverkezve gyilkoltak, raboltak, gyermeket raboltak el, megfosztották a szegényeket megtakarított pénzüktől, fontos dologban félrevezették a közönséget, ezeket emberségesen és gazdaságosan kellene eltenni láb alól kis eutanáziás intézetekben, amelyek megfelelő gázokkal vannak ellátva."

8.13. Az emberi világegyetem.

8.14. Az ember újjáteremtése.

Vissza az oldal elejére