|
|
 Frissítve: 2007.01.10. |
|
Az elektronikus könyv valamilyen elektronikus (digitális) formában tárolt adathalmaz, amelynek megtekintése szintén elektronikus eszközökkel lehetséges. Az adathalmaz olyan információkat tartalmaz, amelyeket az információs társadalom előtti (i.t.e.) időkben könyvekben kellett tárolni. A könyvek hiánytalanul átalakíthatók elektronikus könyvekké, de az elektronikus könyvek nyomtatásra való átdolgozása csak részben lehetséges, ugyanis az elektronikus könyvek tartalmazhatnak: különböző nyelvű szövegeket, táblázatokat, egyenleteket, képleteket, ábrákat, animációkat, képeket, hangokat, filmeket és csatolt elektronikus állományokat. Ez az oldal az elektronikus könyvek jellemzőit, fejlettségi szintjeit próbálja összefoglalni, bemutatni; különös tekintettel a tudományos és szakmai könyvek, tankönyvek megvalósítási szempontjaira, amelyek a szöveges irodalmi, szépirodalmi munkákkal összehasonlítva sokkal inkább tartalmaznak multimédiás elemeket. Az oldal további részei: ˇ Az elektronikus könyvek jellemzői ˇ Az ideális elektronikus könyv ˇ Az elektronikus könyvek generációi ˇ E-könyvtárak A szabadon elérhető műszaki-tudományos könyvek tudomány-, illetve szakterületenkénti listája a Tudomány és Technika oldalain belül a Természettudomány és a Technika címoldalakon található meg. |
||
|
Az elektronikus könyvek jellemzői: szövegek, táblázatok, képletek, ábrák, animációk, képek, hangok, filmek, fájlok, navigáció, tartalomjegyzék, hivatkozások, keresés, aktualitás, frissítési napló, hitelesség, idézhetőség, jegyzetelhetőség, konvertálhatóság, elérhetőség, ár, méret, oldalméret, másolhatóság, módosíthatóság, jogvédelem, olvasó eszköz, formátum, külalak, oldal megjelenési méret |
||
|
A könyvek és elektronikus könyvek egyik alapvető eleme a szöveg, amelynek számos meghatározó tulajdonsága van: ˇ A szöveg által képviselt tartalom színvonala határozza meg a könyv igazi értékét; ˇ A szöveg megfelelő tagoltsága segíti a könyvön belüli tájékozódást (fejezetek, alfejezetek), könnyíti annak értelmezését (bekezdések, szakaszok, felsorolások, kiemelések), feldolgozását (tartalomjegyzék); ˇ A szöveg (számozott) fejezetekre bontása a legfontosabb tájékozódási alap, az egy fejezeten belüli tartalmak valamilyen szempontból összetartoznak, de az alfejezetek szerint különböznek is; a fejezetek és alfejezetek egymásbaágyazódásának mértékét a könyv terjedelme adja meg, de ritka és zavaró az öt szintnél mélyebb felosztás; ˇ A szövegben elhelyezett bekezdések a tagolás fontos eszközei, előnyös a magyar helyesírás szerinti formájuk és alkalmazásuk; ˇ A számozott vagy csupán jelölt felsorolások segítik az összetartozó elemek együttes áttekintését, kiemelik a lényeget és megakadályozzák, hogy a lényeg szempontjából fontos tartalmak figyelmen kívül maradjanak; ˇ A szövegben elhelyezett kiemelések (más betűtípusok, más színek, kövér, dőlt vagy aláhúzott részek) segítik az olvasó tájékozódását, feltárják a lényeget, megadják az adott bekezdés rövid kivonatát; ˇ Egy szövegben több betűtípus is felhasználható, de célszerű a túlzott keveredést mellőzni. Néhány betűtípussal megoldható a legtöbb elkülönítési feladat (címsorok, idézetek, programsorok) Ajánlott továbbá a legelterjedtebb betűtípusokat alkalmazni, amelyek szinte minden személyi számítógépen megtalálhatóak (Times New Roman, Arial, Courier...). ˇ A legtöbb szakmai és tudományos munkában előfordulnak idézetek, de az elektronikus könyvek írását és olvasását biztosító számítógépes programok sok esetben nem támogatják a magyar helyesírás szerinti formátumot; a magyar nyelvű olvasóknak sem zavaró a következő, könnyen előállítható forma: "......."; az idézetek kiemelhetők más betűtípus alkalmazásával, más színnel vagy dőlt betűkkel is; ˇ A szöveg igazítása célszerűen a nyomtatott könyveknek megfelelően (balra igazított) legyen. A címsorok természetesen lehetnek középre igazítottak is. ˇ A szöveg színe az olvashatóság miatt lényeges, a háttértől jól elkülönülő kell, hogy legyen. A legjobb eredményt a világos háttér, sötét szöveg kombináció adja, hosszabb szöveges részek esetén mindig ezt célszerű alkalmazni. A fő szövegrésztől eltérő színű részek beszúrásával megoldható a figyelem felhívása, a lényeg kiemelése vagy bizonyos szempontból összetartozó részek (idézetek, kérdések, figyelmeztetések) elkülönítése, összekapcsolása. ˇ A betűméret megválasztása személyi számítógépek esetén nem ad meg egy pontos fizikai méretet, mivel a számítógép monitorok különböző méretűek és különböző felbontású működési üzemmódok választhatók ki rajtuk. Célszerű az általános szövegrészeket 12-es betűmérettel (12pt, vagy a HTML-ben 3-as méret) megjeleníteni, amely általában már könnyedén olvasható. Az internet-böngésző programok megjelenítési méretét a felhasználó általában egyénileg is beállíthatja. Egyes operációs rendszerek csökkentlátókat segítő megoldásokat is tartalmaznak (egér nagyító). ˇ Az egyes szövegrészek szükség szerint természetesen különböző nyelveken is íródhatnak, ha a feltételezett olvasótábor ennek olvasásához megfelelő nyelvtudással rendelkezik. ˇ A szöveg terjedelme (vagyis, hogy az adott témát milyen bőven fejti ki) az olvasók előképzettségének és igényének megfelelő kell, hogy legyen. Szerencsére a terjedelmi korlátozások a nyomtatott könyvekhez viszonyítva kevésbé szigorúak. |
||
|
A műszaki és tudományos témákat feldolgozó elektronikus könyvek szinte minden esetben tartalmaznak különböző táblázatokat, amelyek áttekinthető és összehasonlítható formában mutatják be a kívánt eredményeket, adatokat; így jól használhatók akár témák összefoglalására is. A táblázatok tartalmazhatnak számadatokat, szövegeket, ábrákat, képeket és ezekből kiinduló hivatkozásokat is. A táblázatok és azok összeállításának jellemzői: ˇ A táblázatok szélességét úgy kell megválasztani, hogy ne legyenek nagyobbak egy oldal szélességénél. Ez áttekinthetővé teszi a tartalmat és megkönnyíti az értelmezést ˇ A táblázatok hosszúságát is célszerű az oldal, illetve képernyő keretein belül tartani, de meglévő görgetési lehetőség esetén nem okoz gondot a hosszabb táblázatok áttekintése sem. A nagyobb táblázatok értelmezését könnyíti, ha a címsor többször is szerepel a táblázatban, például minden tizedik sorban, vagy az első és az utolsó sorban. ˇ A táblázat címe egyértelműen és röviden meghatározza annak tartalmát, így segítve a kikeresést és azonosítást. ˇ Tudományos és műszaki könyvek esetén a táblázatok egyértelmű azonosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy más fejezetekben és más könyvekben hivatkozni lehessen rájuk. |
||
|
A műszaki és tudományos kiadványok szinte minden esetben tartalmaznak különböző képleteket, matematikai egyenleteket, levezetéseket. ˇ Célszerű, ha ezek betűtípusa megegyezik a szövegével. ˇ Igazán esztétikus, ha a betűméret is a szöveggel megegyező. Így az oldal egységes képet mutat. ˇ A karakterek színe általában a szöveggel megegyező, de alkalmazhatók eltérő színek is, például egyes elemek vagy a végeredmény kiemelésére. ˇ A képletek azonosítása esetenként szükséges ahhoz, hogy külső forrásokból hivatkozni lehessen rájuk. A könyvön belüli hivatkozások helyett hasznos lehet, ha az adott képlet több helyen is szerepeltetve van, megkönnyítve ezzel az olvasó munkáját. (Ez annál inkább is lehetséges, mivel elektronikus könyveknél a terjedelmi megkötések viszonylag lazák.) ˇ Az emeletes törtek szabályos megjelenítése általában nehéz, ezért az ilyen egyenletek ábraként is tárolhatók. Célszerű ragaszkodni a törtek nyomtatott kiadványokban megszokott szabályos és arányos külalakjához. |
||
|
Az elektronikus könyvek olcsón biztosítják a színes megjelenítés lehetőségét, így az ábrák is esztétikusabbá és egyben szemléletesebbé válhatnak. ˇ A felhasznált színek számát nem korlátozza semmi. Esetenként, mondjuk árnyékolt térbeli rajzok megjelenítésnél a képekhez hasonló színmélységre van szükség, ezzel szemben, egyszerűbb körvonalrajzok esetében néhány jól megkülönböztethető szín is elegendő. ˇ Az ábrák megjelenítési méretét lehetőség szerint az oldal határain belül kell tartani, hogy az olvasó teljes egészében áttekinthesse azokat. A képernyőn történő megjelenítés minősége akkor a legjobb, ha a képernyő egy pontja (pixel) a digitálisan tárolt ábra egy pontjának felel meg. (Vagyis, amikor egy 800x600 pixel méretű ábra egy 800x600-ra beállított felbontású megjelenítő egészét elfoglalja.) Tehát, a minőség szempontjából nem célszerű engedni, hogy a megjelenítő program az ábrát a megjelenítéshez átméretezze. (Az átméretezést minden mai böngészőprogram el tudja végezni.) Manapság a leggyakoribb képernyőfelbontás az 1024x768 pixel, de kisebb megjelenítők esetén előfordulhat a 800x600 pixeles beállítás is. Ebből következik, hogy az ábrák szélességét célszerű 800 pixel alatt tartani, és ezt már a rajzoláskor figyelembe kell venni. ˇ Az ábrák egy könyvön belül azonos stílusúak legyenek, vagyis formai jegyeik, színviláguk megegyezzen. ˇ Az ábrák azonosítása szükséges ahhoz, hogy külső forrásokból hivatkozni lehessen rájuk. A könyvön belüli hivatkozások helyett hasznos lehet, ha az adott ábra több helyen is szerepeltetve van, megkönnyítve ezzel az olvasó munkáját. (Ez annál inkább lehetséges, mivel elektronikus tárolás esetén az egy példányban tárolt ábrák több helyen is megjeleníthetőek.) ˇ Az ábráknak a tartalmat jól tükröző címet kell adni, amely ábrajegyzék készítése esetén is egyértelmű azonosítást tesz lehetővé. HTML formátumú kiadványoknál az ábrákhoz megadható alternatív szöveg is az ábra címe legyen. (Ez a szöveg jelenik meg akkor, ha az ábrák, képek megjelenítése tiltva van, vagy amikor az egér-mutató az ábra fölé kerül.) ˇ Az ábrákat műszaki és tudományos munkáknál középre célszerű igazítani, illetve a jó áttekinthetőség miatt kerülni kell a szöveggel történő körülfuttatást. ˇ Az ábrák formátuma meghatározza azok tárolási méretét és megjelenítési minőségét. A kis tárolási méret gyors letöltést tesz lehetővé, illetve kényelmessé és gyorssá teszi az interneten keresztül történő online olvasást. Kis színmélység, illetve néhány szín esetén célszerű az ábrákat színszámra optimalizált GIF (*.gif) bittérképes formátumban tárolni, amely igazán kis méretet, és tökéletes minőséget biztosít. (A GIF formátum biztosít néhány különleges lehetőséget is: átlátszóság, sorváltásos tárolás.) A 128-nál több színből álló ábrákat már ajánlott a JPEG (*.jpg) veszteségesen tömörített formátumban tárolni, amely kis méretet és elfogadható megjelenítési minőséget tesz lehetővé. (A komolyabb képszerkesztő programok esetében a tömörítési szint, így a minőség is beállítható.) |
||
|
Az animáció tulajdonképpen egymás után megjelenített ábrák vagy képek sorozata, amivel mozgófilmszerűen, folyamatában lehetséges bemutatni a történéseket. A műszaki és tudományos művekben számos esetben eredményesen használhatóak az egyes állapotokat bemutató ábrasorozatok mellett. Az animációk elkészítéséhez előzőleg meg kell rajzolni az egyes állapotoknak megfelelő, azonos méretű ábrákat, majd egy arra alkalmas segédprogrammal létrehozható maga az animáció. Animáció készítő segédprogramok például: Creabit Advanced GIF Animator, CoffeeCup GIF Animator, Babarosa GIF Animator, Ulead GIF Animator. Az animációkat az ábrákkal megegyezően kell kezelni, így jellemzőiket is ennek megfelelően kell beállítani. |
||
|
Mivel az elektronikus könyvek olcsón biztosítják a színes megjelenítés lehetőségét, célszerű lehetőség szerint minél gyakrabban alkalmazni különböző képeket a dolgok szemléletes bemutatására. ˇ A szövegközi képek megjelenítési méretét nem célszerű túl nagyra választani, illetve úgy kell meghatározni, hogy a kívánt mondanivaló egyértelműen kivehető, első látásra áttekinthető legyen. A szövegközi képek minden esetben kisebbek legyenek az oldal szélességénél, ami azt jelenti, hogy a ma elterjedt képernyőbeállítások (800x600, 1024x768) mellett maximális méretük hozzávetőlegesen 700x500 képpont legyen. Persze egy elektronikus könyv tartalmazhat ennél nagyobb képeket is, de legjobb, ha ezek az oldalon csak kisméretű változatban vannak tárolva, amelyek egyben hivatkozások is a kép teljes méretű változatának megtekintéséhez. ˇ A megjeleníteni kívánt kép felbontását úgy célszerű megválasztani, hogy a megjelenítő programnak az ábrát ne kelljen átméreteznie a megjelenítéshez. Tehát, a megjelenítési méret a kép eredeti felbontásának megfelelő (500x300 pixeles kép a képernyő 500x300-as területén jelenik meg) legyen. Ez más szempontból is előnyös, a megjelenítési méretnél nagyobb valódi méretben tárolt képek feleslegesen foglalják a memóriaterületet, kezelésük nehezebb, így interneten keresztüli online olvasás esetében is lassabban töltődnek le. ˇ Online olvasás során a képek tárolási mérete határozza meg azok letöltődési idejét, ebből következik, hogy a tárolási méretet minimalizálni kell, lehetőleg a minőség megtartása mellett. Ez a megfelelő képformátum kiválasztásával és annak optimalizálásával lehetséges. Nagyobb méretű képek esetében előnyös, ha azok az oldalon csak kisméretű változatban vannak tárolva, amelyek egyben hivatkozások is a kép teljes méretű változatának megtekintéséhez. Így a kép teljes méretű változatának letöltődése csak az olvasó külön óhajára történik meg. ˇ A megjelenített képek minősége alapvetően meghatározza a kiadvány minőségét is, ezért törekedni kell a tökéletes képminőségre. A kép központjában a megmutatni kívánt lényeg legyen, jól kivehető méretben és élességben. A képeken a megmutatni kívánt részletek utólagos munkálatokkal kiemelhetőek (nyilak, keretek, feliratok), valamint a nem kívánatos részletek eltűntethetőek. Ehhez nyújtanak segítséget a különböző képszerkesztő programok: Corel Photo-Paint, Corel Paint Shop, Adobe Photoshop... ˇ A képek azonosítása szükséges ahhoz, hogy külső forrásokból hivatkozni lehessen rájuk. A könyvön belüli hivatkozások helyett hasznos lehet, ha az adott kép több helyen is szerepeltetve van, megkönnyítve ezzel az olvasó munkáját. (Ez annál inkább lehetséges, mivel elektronikus tárolás esetén az egy példányban tárolt képek több helyen is megjeleníthetőek.) ˇ A képeknek a tartalmat jól tükröző címet kell adni, amely képjegyzék készítése esetén is egyértelmű azonosítást tesz lehetővé. HTML formátumú kiadványoknál a képekhez megadható alternatív szöveg is a kép címe legyen. (Ez a szöveg jelenik meg akkor, ha a képek, ábrák megjelenítése tiltva van, vagy amikor az egér-mutató a kép fölé kerül.) ˇ A kép formátuma határozza meg annak tárolási méretét adott felbontás mellett. Online elérhető könyvek esetében célszerű tömörített képformátumot használni a letöltődés meggyorsítására. Veszteséges tömörítési eljárásokkal egészen kis méretek is elérhetőek, de a tömörítés mértékének növelése a képminőség romlásával jár. Ajánlott a képeket a JPEG (*.jpg) veszteségesen tömörített formátumban tárolni, amely kis méretet és elfogadható megjelenítési minőséget tesz lehetővé. (A komolyabb képszerkesztő programok esetében a tömörítési szint, így a minőség is beállítható.) Egy példa a JPEG formátumú képek méret/minőség kompromisszumára:
|
||
|
Az elektronikus könyvek részeként vagy mellékleteként hanganyagok is tárolhatók, illetve lejátszhatók. A tudományos és műszaki könyveknél a hanganyagok általában hivatkozásokkal érhetőek el (nem háttérzeneként), ha azt az olvasó meg kívánja hallgatni. ˇ A hanganyag tárolási mérete meghatározza annak online felhasználhatóságát. A mai nagyobb sávszélességek mellett már célszerű a hangminőség magas szinten tartása, de a gyors átvitelhez mindenképpen szükséges valamilyen tömörítési eljárás. ˇ A hanganyag hangminősége egyben meghatározza az elektronikus könyv minőségét is, ezért minél jobb hangminőségre kell törekedni. ˇ A hanganyag formátuma határozza meg a tárolási méretet adott hangminőség esetén. Célszerű a legelterjedtebb MP3 (*.mp3) veszteséges tömörítési eljárást használni, amelynél beállítható a kívánt hangminőség. Egyes, különleges esetekben persze veszteségmentes tárolás is használható, például a Windows Wave Sound (*.wav) formátum. |
||
|
Egyes kísérletek, folyamatok, események csak filmen mutathatók be igazán szemléletesen. Az elektronikus könyvek csatolt fájlként tartalmazhatnak különböző méretű és formátumú filmeket. Sajnos a jó minőségű filmkészítés magas szintű felkészültséget igényel, így komoly kihívást jelent a könyvek készítőinek. Persze számos esetben az elvégzett kísérletekről már eleve készül valamilyen filmfelvétel, ami megkönnyíti az adaptációt. ˇ A film tárolási mérete meghatározza annak online felhasználhatóságát. A mai nagyobb sávszélességek mellett már célszerű a minőség magas szinten tartása, de a gyors átvitelhez mindenképpen szükséges valamilyen tömörítési eljárás. ˇ A filmek kép- és hangminősége meghatározza az elektronikus könyv minőségét is, ezért minél jobb felvételekre kell törekedni. ˇ A filmek formátuma határozza meg a tárolási méretet adott minőség esetén. Célszerű valamelyik elterjedt veszteséges tömörítési eljárást használni, amelynél beállítható a kívánt minőség. Például: Windows Media Video (*.wmv) vagy MPEG4 (*.mpg). |
||
|
A személyi számítógépen olvasható elektronikus könyvek esetében a könyv mellékleteként elhelyezhetők bármilyen típusú és tartalmú fájlok is. Ezek célszerűen egy-egy szövegközi hivatkozással érhetők el és azonnal futtathatóak vagy az olvasó gépére menthetőek, attól függően, hogy programfájlról vagy valamilyen adatfájlról van-e szó. A csatolható fájlok főbb típusai: ˇ a könyv oldalain nem megjelenő ábrák, képek (például: *.cdr, *.dwg); ˇ a könyv oldalain nem megjelenő főleg szöveges dokumentumok, programlisták (például: *.txt, *.doc, *.pdf); ˇ futtatható programok; ˇ a könyv egy bizonyos oldalának bizonyos területén futó program (például: Flash animáció, Java alkalmazás); ˇ lejátszható hangfájlok; ˇ lejátszható filmek. |
||
|
A könyvön belüli navigáció biztosítja a fellelni kívánt adat, illetve ismeret megtalálását. Ahhoz, hogy egy nagyobb terjedelmű elektronikus könyv jól használható legyen, fejlett navigációs jellemzőkkel kell rendelkeznie. Az ezt biztosító eszközök: ˇ bármely oldalról elérhető többszintű aktív tartalomjegyzék; ˇ beszédes fejezetcímek; ˇ a fejezetek közötti kereszthivatkozások; ˇ átfogó keresési lehetőség; ˇ oldalon belüli keresési lehetőség; ˇ megfelelő oldalméret. |
||
|
A műszaki és tudományos művek elengedhetetlen része a tartalomjegyzék, amely: ˇ lehetővé teszi a tartalom szerinti gyors keresést; ˇ és a lehető legrövidebben összefoglalja a könyv tartalmát, (ennek megvalósításához persze szükséges még a megfelelő fejezetcím választás is). Egy jó elektronikus tartalomjegyzék jellemzői: ˇ egy külön hivatkozással minden oldalról elérhető; ˇ minden címszava egyben hivatkozás is az adott fejezet azonnali megtekintéséhez; ˇ nagyobb terjedelem esetén két részből áll: egy összefoglaló fejléc a főfejezetekkel és egy teljes részletességű felsorolás; a főfejezetcímek egyben hivatkozások is a részletes tartalomjegyzék egyes szakaszaira; ˇ esetenként az oldalak szélén vagy tetején állandóan jelen van és böngészhető. |
||
|
A nyomtatott és elektronikus kiadványok egyaránt tartalmaznak hivatkozásokat, amelyek más kiadványokra vagy azok részleteire utalnak (hivatkoznak). A hivatkozások forrásokat, bizonyítékokat, kapcsolódó ismereteket és további témákat jelölnek ki az olvasó számára. (Nyomtatott könyvek esetében a leggyakoribb hivatkozás-fajta az irodalomjegyzék.) Az elektronikus könyvek esetében a hivatkozások egy újabb típusa is megvalósítható. Az úgynevezett linkek olyan hivatkozások, amelyek segítségével a könyvön belül, illetve a könyvet tartalmazó hálózaton (elektronikus könyvtár, internet) belül tetszőleges oldal, sőt oldalon belüli rész (azonnal) előhívható. Az elektronikus könyvekben szereplő hivatkozások (linkek) biztosíthatnak: ˇ oldalon belüli azonnali elérést; ˇ könyvön belüli azonnali elérést; ˇ más könyv részletének azonnali elérését; ˇ és elektronikus levél azonnali küldésének lehetőségét egy megadott E-Mail címre. Az interneten, illetve azon belül a World Wide Web-en szabadon elérhető elektronikus könyvek egymás közötti hivatkozásai képviselik a hivatkozások legfejlettebb formáját, azonnaliak, valamint a hivatkozó és a hivatkozott adat egyidejűleg olvasható. A Weben keresztüli hivatkozások nagyszerűségük mellett számos problémát is okozhatnak. Egyes Web-oldalak megszűnése, egy könyv bővítése vagy egy oldal címének változása a hivatkozásokat működésképtelenné teheti. Ennek elkerülése végett egy HTML alapú elektronikus könyv szerkesztésekor törekedni kell a következőkre: ˇ A kis terjedelmű részekre való hivatkozásokat kerülni kell. Egy képet, egy ábrát vagy egy rövid szövegrészt a hivatkozás helyett célszerű inkább a szükséges helyen ismételten szerepeltetni, idézni. ˇ A fejezetek sorrendjét, címét egy bővítéskor sem célszerű megváltoztatni. Az utólagosan beillesztett fejezetek, alfejezetek lehetőség szerint az azonos szintű fejezetek után legyenek elhelyezve. Minél magasabb szintű egy fejezet, annál inkább állandó legyen. ˇ A fejezeteket, alfejezeteket tartalmazó fájlok nevét és helyét az első publikálás után már nem szabad megváltoztatni. ˇ A könyv elérési címét (URL), vagyis az otthont adó Web-oldalt és a könyv azon belüli helyét nem szabad megváltoztatni. Az említett követelmények megvalósításához csupán annyi szükséges, hogy egy elektronikus könyv írásának megkezdése előtt annak tartalmát, felépítését és jövőbeni bővítésének valószínű irányát jól át kell gondolni és minél pontosabban meg kell fogalmazni. |
||
|
Az elektronikus könyvek esetén könnyen megvalósítható a címszóra vagy szövegrészre való automatikus keresés. Az automatikus keresési lehetőség helyettesítheti a nyomtatott könyvek név-, és tárgymutatóját is, de emellett egy tudatosan szerkesztett tárgymutató gyorsabb és jobb keresési eredményeket adhat. A keresés négy lehetséges szintje: ˇ A lapon belüli keresést a HTML-megjelenítők, a fejlettebb dokumentum olvasók és a szövegszerkesztők általában lehetővé teszik. ˇ A könyvön belüli kereséshez a HTML formátum esetében már külön, online használat esetében szerver oldalon futtatott keresőprogram szükséges. ˇ Egy könyvtáron belüli kereséshez szükséges egy, a könyvtár teljes elektronikus állományát elérő keresőprogram. ˇ Több könyvtárat átfogó kereséshez szükséges az elektronikus könyvtárak állandó online kapcsolata (például internet) és a könyvtárak kereső programjai közötti kommunikáció megvalósítása. Ehhez hasonlítható az interneten szabadon elérhető tartalmak (könyvek, cikkek, hirdetések, egyéni Web-oldalak) keresése a jól ismert kereső programokkal: Vizsla, Goliat, Google, AltaVista, Yahoo. (Az internetes (World Wide Web) keresőprogramok természetesen nem a kulcsszó (kulcsszavak) megadásakor kezdik el végignézni a Web tartalmát, hanem automatikus működésű böngésző programok folyamatosan olvassák a lehetséges oldalakat, adatbázisukba veszik az oldalakon megadott kulcsszavakat, az oldalak címét, főcímeit és szavait; majd az adatbázisból adják meg a keresésre a választ. Az automatikus kutatás azt eredményezi, hogy számos esetben lényegtelen dolgok is bekerülnek az adatbázisba, amelyek a keresési találatok számát erősen megnövelik, megnehezítve ezzel a keresett információ megtalálását. A gyorsabb és célravezetőbb keresést hivatottak elősegíteni a Web-tartalomjegyzékek, Web-katalógusok és linkgyűjtemények, amelyek általában téma szerint rendezettek, és amelyekbe egy elkészült elektronikus könyvet regisztrálni lehet, elősegítve ezzel is, hogy az olvasók könnyen megtalálják.) A műszaki és tudományos területet felölelő elektronikus adathalmazban igazán eredményes keresést csak egy tudatosan szerkesztett tárgymutatóval lehet elérni. (Például a "tranzisztor" címszóra való keresés eredményeképpen az olvasó meg kell hogy kapja a tranzisztorok alapelveit, fajtáit és működésüket, alapkapcsolásait, gyártását, típusait és azok jellemzőit bemutató oldalak jegyzékét, de nem kell hogy megkapja azt a több tízezer oldalt, amelyek egy-egy konkrét típus adott felhasználását mutatják be vagy csupán szerepel rajtuk a tranzisztor címszó.) |
||
|
A tudományos és műszaki irodalom esetében az ismeretek aktualitása (naprakészsége) fontos elvárás. Ez alapján a művek két típusba sorolhatók: ˇ A klasszikus természettudományos ismereteket tartalmazó művek, amelyek változtatás nélkül is időtállóak maradnak (például: általános matematika és fizika könyvek). ˇ Az új tudományos eredményeket és technikai megoldásokat bemutató művek, amelyek rövid időn belül elavulnak, illetve tartalmi frissítésük időnként szükségessé válik (például: számítástechnikai vagy mikrobiológiai könyvek). Az online olvasható elektronikus könyvek esetében a későbbi változtatás könnyű, így lehetségessé válik: ˇ az észlelt hibák gyors kijavítása; ˇ egyes részletek pontosítása, átfogalmazása; ˇ és az anyag folyamatos bővítése. Célszerű az olvasóval már az elektronikus könyv kezdőoldalán tudatosítani a mű "aktuálisságát": ˇ az utolsó frissítés dátumának szerepeltetésével; ˇ valamint egy legalább három hónapra visszanyúló részletes frissítési lista biztosításával. |
||
|
Minden elektronikus könyv kezdőlapján szerepelnie kellene egy úgynevezett frissítési naplónak, amely tájékoztatja az olvasókat a mű változásairól (javításairól, bővítéséről). Így az olvasók elvégezhetik a tudásuk, illetve a saját példányuk frissítését; vagy a megadott dátumokból egyértelműen látják, hogy az utolsó megtekintés óta nem történt változás. A frissítési naplóban célszerű szerepltetni: ˇ a frissített szakasz vagy alfejezet címét, amely egyben hivatkozás is a közvetlen eléréshez; ˇ az alfejezet frissítésének legalább napra pontos dátumát; ˇ és esetleg a frissítés jellegét (javítás, bővítés, új fejezet...). |
||
|
A műszaki és tudományos témákat feldolgozó elektronikus könyvek esetében fontos feltétel a közölt ismeretek és adatok hitelessége, hogy a mű további munkákhoz és kutatásokhoz is biztonsággal felhasználható legyen. Különösen nagy gondot jelent ez az interneten való publikálásnál, mivel ott bárki szabadon közzétehet bármilyen jellegű információt, amely akár hibás is lehet. (Természetesen a nyomtatott könyvekben is előfordulnak hibás (nem nyomdahibás) részek.) A hibás közléseket, valótlanságokat tartalmazó oldalakat az olvasók egy bizonyos idő után általában felismerik, így egy természetes kiválasztódás is végbemegy, de egy elektronikus könyv publikálásánál ajánlott a következőket betartani: ˇ "több szem többet lát", tehát a tartalom ellenőrzését lehetőség szerint több, a témában szakértő személy végezze; ajánlott lehet egy vagy több hivatalos szaklektor felkérése is; ˇ ajánlott a szakirodalomban már elterjedt szakkifejezések és megnevezések használata; ˇ az idézeteket, átvett adatokat is ellenőrizni kell; ˇ csak többször elvégzett, ellenőrzött mérési eredmények kerüljenek közlésre, a mérési körülmények részletes leírásával együtt; ˇ közvéleménykutatás vagy statisztikai célú adatgyűjtés esetén az eredményekkel együtt a célszemélyeket bemutató jellemzőket is közölni kell; ˇ a közölt számításokat, levezetéseket több különböző módon is ellenőrizni kell; ˇ a közölt programpéldák működését minden esetben ki kell próbálni; ˇ a közölt technikai leírásokat a gyakorlatban is ellenőrizni kell, vagyis a közlés előtt legalább egy példányban meg kell valósítani és ki kell próbálni; ˇ az online olvasható könyvek esetében az észlelt hibákat rövid időn belül ki kell javítani. |
||
|
Elektronikus könyvek egyes részleteinek idézhetősége a nyomtatott könyvekhez hasonló kérdéseket veti fel. Egy idézet szerepeltetéséhez normál esetben a jogtulajdonos engedélye szükséges. Ha az idézendő könyvhöz tartozik egy jogviszonyokat tisztázó állásfoglalás, akkor a szerint kell eljárni, de még egy szabadon felhasználható tartalom esetén is illik szerepeltetni az idézett munka szerzőjét, címét (kiadóját, a kiadás évét,) és Web-címét. Minden elektronikus könyvhöz célszerű tehát elkészíteni egy jogi állásfoglalást, amely az olvasókkal és felhasználókkal ismerteti a fennálló lehetőségeket. |
||
|
Esetenként felmerül az elektronikus könyvek jegyzetelhetőségének igénye, amellyel hatékonyabbá tehető az ismeretek feldolgozása, elsajátítása. (A nyomtatott könyvek esetében lehetőség van a lényeg aláhúzással vagy más jelöléssel történő kiemelésére, széljegyzetek készítésére.) Elektronikus könyvek esetében a jegyzetelés, a lényeg kiemelése megoldható egy külön kézírásos jegyzetfüzetbe, vagy egy külön szöveges fájlba, és az utóbbiba a könyv részletei akár egy mozdulattal át is másolhatók. |
||
|
Az elektronikus könyvek felhasználása során előnyt jelenthet azok konvertálhatósága, vagyis formátumok közötti átalakíthatósága. Például egy XML formátumú könyv segédprogramokkal átalakítható Adobe PDF, HTML vagy egyéb formátumúra is, aszerint, hogy a felhasználó milyen igénnyel lép fel. A konvertálhatóság nem elengedhetetlen követelmény. Online szabadon elérhető könyvek esetében általában a legelterjedtebb alapformátum alkalmazása a célszerű, hogy a felhasználók minél egyszerűbben megtekinthessék a művet. Egy ilyen mű esetében nem célszerű a kinyomtatás sem, mivel az online változat folyamatos javítási és bővítési munkája azt hamar elavulttá teszi. |
||
|
Az elektronikus könyvek elérhetősége sokkal jobb, mint a nyomtatott könyveké. A cél az, hogy az olvasóközönség (,akiknek a könyv készült) minél könnyebben megtalálja, megszerezze és használja a könyvet. Az elérhetőséget javítja: ˇ alacsony ár, esetleg ingyenes hozzáférés; ˇ népszerű, elterjedt formátum; ˇ állandó hozzáférés (például: internet). |
||
|
Egy elektronikus könyv ára bizonyosan alacsonyabb, mint egy nyomtatott könyvé, mivel annak elkészítése és terjesztése sokkal könnyebb. Természetesen minden elektronikus könyvnek van valamilyen ára, (hiszen elkészítéséhez rengeteg munkára van szükség,) amelyet fizethet: ˇ az olvasó, amikor megveszi a könyvet; ˇ egy alapítvány, közhasznú társaság vagy közvagyon kezelő szervezet, amely így támogatja az olvasókat, a kultúrát, a haladást; ˇ vagy a szerzők és a kiadó, ha ingyenesen hozzáférhetővé teszik a művet. Egy nyomtatott formátumú különleges szakmai könyv ára meghaladhatja az 50.000 Ft-ot is. Egy nagy példányszámban kiadott nyomtatott szakkönyv 2..10.000 forintba kerül. Mivel egy szakma, illetve szakterület ismereteit több tíz szakkönyv tárgyalja, a szakkönyvek beszerzése százezer forintos nagyságrendű kiadást jelent. Ezt egy egyszerű érdeklődő, de általában a legtöbb diák sem engedheti meg magának. Tehát, a jövedelmek reálértékéhez képest magas ár az oktatás, szakképzés, fejlesztés eredményességét csökkenti. Ezt az ellentmondást hivatottak feloldani a könyvtárak, amelyekben a szakkönyvek többsége megtalálható (könyvtárközi kölcsönzéssel), habár esetenként alacsony példányszámban. Vajon miért ilyen drága egy szakkönyv? A tudásanyag összegyűjtése, megírása, szerkesztése, a szükséges kutatások és kísérletek elvégzése több ezer munkaórába kerül, a szerzőknek több tíz évig kell képezniük magukat ahhoz, hogy igazán magas színvonalon végezzék munkájukat. Tehát nekik jogosan jár egy bizonyos ellenszolgáltatás. A kiadók, a nyomda, a terjesztők és a könyvkereskedők munkája is a könyv árából van finanszírozva. Sőt a könyvek árának egy-hatod része általános forgalmi adóként kerül befizetésre. Ebből következik egy, a társadalom számára igazán olcsó könyv képlete: ˇ a könyv legyen elektronikus formátumú (nyomdai költségek, példányszám és terjedelem megkötés nélküli); ˇ a könyv egy ingyenes tartalomszolgáltató állandóan elérhető tárhelyén helyezkedjen el (terjesztési, raktározási és kereskedelmi költségek nélkül); ˇ a könyv készítését teljes egészében egy alapítványi vagy közpénzekből gazdálkodó szervezet biztosítsa (nincs kiadói haszon); az alapítványt a könyv témájához kapcsolódó gazdasági szféra támogassa (a támogatásokat a támogató leírhatja az adóból); ˇ az olvasó a könyvet otthon vagy számítógépes háttér hiányában egy könyvtárban olvashatja (nincs forgalmi adó, utazási, szállítási költség). |
||
|
Az elektronikus könyvet tároló adathalmaz mérete meghatározza annak szállíthatóságát, másolhatóságát, elektronikus úton való továbbíthatóságát. A méret viszonylagos tényező, mivel külön jelentősége van: ˇ a teljes tárolási méretnek; ˇ és az egyszerre megtekinthető rész, az oldal méretének. Ez a szakasz a teljes mérettel kapcsolatos problémákat érinti. A teljes tárolási méret meghatározza, hogy az elektronikus könyv milyen adathordozón tárolható és mennyi ideig tart a teljes letöltése. Ha a könyv terjesztése nem online módon történik vagy szükségessé válhat az olvasók számára a teljes könyv adathordozóra mentése, célszerű a méretet a CD és DVD adta korlátok között tartani, amelyek ma a legolcsóbb adattárolási módot jelentik. Rövidebb, főleg szöveges művek esetében még a CD (700 MByte) is bőven elegendő, de a hanganyagot és filmeket tartalmazó könyvek mérete akár még az egyoldalas, egyrétegű DVD (4,7 GByte) méretén is túlléphet. Ugyanazon adat (szöveg, kép, hang) különböző formátumai más-más méretűek. Célszerű tehát minél tömörebb formátumot választani. |
||
|
Az elektronikus könyv oldalmérete (az egyszerre betöltődő adatok mennyisége) határozza meg az olvasóprogramba való betöltődés idejét, vagyis a lapozás idejét. Nem probléma, ha egy átfogó mű akár több gigabájt méretű, de előnyös, ha annak egy oldala kis sávszélességű internet kapcsolaton is 10 másodpercen belül letöltődik. A túlzott oldalméret (sok nagyfelbontású kép, háttérzene) akár teljesen meg is hiúsíthatja az online felhasználást. A következő táblázat különböző méretű oldalak letöltődési idejét mutatja be különböző sávszélességű adatátviteli módokkal:
A műszaki és tudományos könyvek esetében, mivel a képek és ábrák lényegi információt hordoznak, nincs értelme annak, hogy a felhasználó a letöltődés gyorsítása érdekében a böngésző programban kikapcsolja azok megjelenítését. Ezért a könyv szerkesztőjének csupán a tényleg szükséges mennyiségű, és méretű képeket és ábrákat célszerű az oldalon elhelyeznie. A letöltési időt csökkenti egy megfelelő tartalomjegyzék elhelyezése. A tartalomjegyzékek, tárgymutatók letöltődése, azok szöveges volta miatt általában gyorsan megtörténik, így a felhasználók kiválaszthatják az éppen szükséges oldalt, illetve egy oldalt sem kell feleslegesen letölteniük. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az elektronikus könyvek egyik fő jellemzője a gyors és könnyű másolhatóság. Éppen emiatt nehéz (,talán lehetetlen) a kiadóknak kiküszöbölni az illetéktelen másolást és használatot. Az illetéktelen hozzáférések megakadályozásra használhatók a speciálisan elektronikus könyvekhez kifejlesztett formátumok, olvasóprogramok, amelyek a könyvet kódolva tartalmazzák és jelszavas védelemmel rendelkeznek. Így hiába másolja le, illetve tölti le valaki a tartalmat, a jelszó nélkül nem tudja használni. Folynak még próbálkozások a csupán egy adott időtartamig megtekinthető dokumentumokkal, amelyek egy bizonyos idő múlva automatikusan törlődnek a felhasználó háttértárolójáról. Természetesen a leleményes felhasználók ellen mindenféle kiadói próbálkozás hiábavaló. A jogtalan másolást bizonyos időre csökkenteni igen, de megszűntetni nem lehet. A megoldást talán az ingyenes hozzáférés jelenti. A hasznos tartalom között vagy mellett elhelyezett kevésbé hasznos hirdetésekkel, reklámokkal lehet a könyv készítésére és fenntartására a fedezetet előteremteni. A hirdetések természetesen legyenek a témához kapcsolódóak. |
||
|
Egy elektronikus könyv tartalmának módosíthatósága viszonylagos tulajdonság: ˇ Jó, ha a készítők könnyen el tudják végezni a javításokat, módosításokat és bővítést. ˇ Rossz, ha a felhasználók kedvük szerint átírva továbbíthatják egymásnak a könyvet vagy annak részeit és így a mű hitelessége nem biztosított. Az online elérhető dokumentumok különböző formátumai különböző módon támogatják a dokumentum védelmét. Az Adobe PDF és Microsoft Word dokumentumok az olvasó számára módosíthatatlanná tehetőek. A legelterjedtebb HTML formátum viszont könnyen módosítható. Az olvasókban kell tudatosulnia a ténynek, hogy HTML dokumentumok esetében a legfrissebb hiteles példányt minden esetben a kiadó honlapján keressék. |
||
|
A szerzői jogok védelme nagyon fontos a kiadóknak és az íróknak, de egyáltalán nem érdekli az olvasókat, illetve felhasználókat (tisztelet a 0,05% kivételnek), akik, ha tehetnék, minden művet egyszerűen csak lemásolnának, hiszen így csak töredékébe kerül megszerezni a kívánt információt. A jogvédelem és a "tudás mindenkié" eszme ellentétes érdekek ütközése. Az egyik oldalon a mostani irodalmárok, tudósok és kutatók sokszor lebecsült szellemi munkája; a másikon a tehetséges fiatalok (a jövőbeni tudósok) fejlődése, érvényesülése áll. Egy jól működő jogvédelem a széleskörű tájékoztatást, az átfogó szakmai képzést, önképzést nehezíti. Az elektronikus formában tárolt és terjesztett adatok hatásos jogvédelme szinte megoldhatatlan feladat. Az offline anyagok másolás elleni védeleme nem valósítható meg, mint ahogy a nyomtatott könyvek is könnyedén fénymásolhatók. Az online anyagok hozzáférése korlátozható ugyan, de hogy az anyag megtekinthető legyen a letölthetőség (aztán másolás) korlátozásával, az már nehéz feladat. Szokásos eljárás, hogy a tartalomjegyzék és egy mintafejezet korlátlanul megtekinthető, de a teljes könyvért már fizetni kell. Természetesen egyes ügyes felhasználók az így elért könyvet könnyen-másolható formátumúra változtatják és jogtalanul terjesztik. Az oktatás és a tudományos fejlődés egyik nagy előremozdítója lehet a szabadon elérhető elektronikus könyvtárak megjelenése, habár egyelőre tudományos és műszaki vonalon szegényes kínálattal rendelkeznek. Az elektronikus könyvtárakban adakozó kedvű szerzők és kiadók művei, valamint támogatások és közforrások segítségével megvásárolt művek találhatók meg. Nagyon jó kezdeményezés, hogy állami költségvetési források felhasználásával szabadon elérhető elektronikus könyvek sora készülhet el a közeljövőben (2006). Ezzel az olvasók és a szerzők is elégedettek lehetnek és a "magasabb célok", a társadalmi elvárások is megvalósulnak. |
||
|
Az elektronikus könyvek olvasásához valamilyen elektronikus olvasó eszközre van szükség. Az olvasó eszközök négy csoportra oszthatók: ˇ A csak elektronikus könyvek olvasására használható (eBook) eszközök, amelyek könyv nagyságú hordozható célszámítógépek, és egyszerre több könyvet is tárolhatnak. Előnyük még a kis méret, a kis súly, a majdani viszonylag alacsony ár. Hátrányuk az egyenlőre kiforratlan formátum, a kötött oldalméret, a környezetszennyező telepes vagy akkumulátoros működés, a személyi számítógépekhez képest szűk szolgáltatásrendszer. Ez a készülék valójában még a fejlesztési stádiumban van, mind a megjelenítési technológia, mind a tárolási és megjelenítési formátum tekintetében.
|
||
|
Az elektronikus könyvek tárolási formátuma határozza meg: ˇ a könyv tárolási méretét; ˇ a könyv felépítésének szervezhetőségét; ˇ és a könyv megjelenítésének lehetőségeit. A következő táblázat a tudományos és műszaki kiadványok esetében alkalmazható elterjedtebb formátumokat ismerteti, néhány fontosabb jellemző tulajdonság megadásával.
A Word és PDF dokumentumok hivatkozhatósága azért rosszabb, mert belőlük nem lehet egy másik Word vagy PDF dokumentum belső címszavára mutató közvetlen hivatkozást elhelyezni. A Word és PDF dokumentumok konvertálhatósága azért nehéz, mert a szoftverek újabb verziói felfelé nem kompatibilisek egymással és a szoftvergyártók nem is szeretnék, hogy a felhasználó az elkészült munkáit más programmal is feldolgozhassa. A HTML oldalak konvertálhatósága azért csak közepes, mert a HTML leírókód formázó utasításokat is tartalmazhat, amelyeknek nem minden formátum esetében található meg a megfelelő helyettesítése. Mivel az XML dokumentumokban külön fájlban van a tartalmat és annak összefüggéseit, valamint a formázó utasításokat megadó adatsor, könnyen megvalósítható egy adott konvertálóprogram. A Word és PDF dokumentumok oldalszélessége fix (általában nyomtatáshoz optimalizált), vagyis a dokumentumon belül állandó és nem átméretezhető, ezzel szemben a HTML és XML dokumentumok a felhasználó által kívánt bármely oldalszélességben megjeleníthetőek, ha ennek megfelelően lettek szerkesztve. (Például ez a HTML oldal az ablak átméretezésekor automatikusan átrendeződik, így jól olvasható akár fél képernyőn is, vagyis egyszerre több dokumentum is olvasható, összehasonlítható.) A Word és PDF dokumentumok formázhatósága valamivel szűkebb, mint a HTML, XML (stíluslapokkal együtt) dokumentumoké, mivel az utóbbiak tartalmazhatnak automatikusan működő aktív területeket, szerver vagy kliens oldali programokat, eseménykezelést és keretrendszereket, valamint lehetővé teszik a dinamikus oldalszélesség-beállítást. A Word és PDF dokumentumok megjelenése nagyon jó, de nélkülözi az eseménykezelés által adott jellemzőket, valamint a dinamikus oldalszélesség-beállítást. A Word dokumentumok rossz támogatottságát a drága olvasó és szerkesztő program okozza, valamint az, hogy a Word valójában nem online dokumentumok nézegetésére, hanem nyomtatott dokumentumok szerkesztésére lett kifejlesztve. A PDF dokumentumokhoz ingyenes olvasóprogramot biztosít a fejlesztő cég, de írásuk, illetve szerkesztésük már csak egy drága programmal lehetséges. A HTML és XML dokumentumok szerkesztéséhez egy egyszerű szövegszerkesztő is elegendő, megtekintésüket számos ingyenes böngészőprogram támogatja. A Microsoft Word program különböző verzióinak hazai elterjedtsége, magas ára ellenére elég nagy, de ezek nagyrésze illegális másolat. A PDF-néző programok ingyenesen letölthetőek, a műszaki vonalon jelen levő cégek általában ebben a formátumban közlik gyártmányismertetőiket. A HTML dokumentumok megtekintéséhez használatos böngészőprogramok ingyenesek, az interneten elérhető WEB-oldalak nagy része különböző verziójú HTML oldalakból áll. Az XML dokumentumok egyre terjednek, de a régebbi böngészőprogramok még nem támogatják megjelenítésüket. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Elektronikus könyvek esetében a tetszetős külalak nem igazán jelent költségnövelő tényezőt, csupán egy kis odafigyelést és néhány óra kísérletező, fejlesztő munkát. A következő szabályokat célszerű betartani: ˇ A szöveg sötét színű legyen, és egy világos, egyszerű háttér előtt helyezkedjen el! Kerülni kell az olyan háttérképek használatát, amelyek rontják a szöveg olvashatóságát! ˇ Kerülni kell a szükségesnél több betűtípus használatát! Az azonos jellegű tartalmakat az egész könyvön belül azonos betűtípussal kell megjeleníteni! A szövegkiemelést nem a betűtípus módosításával kell megoldani! ˇ Egységesen kell jelölni a hivatkozásokat! ˇ Egységesen kell alkalmazni a szöveg tagolását megoldó eszközöket (címeket, bekezdéseket, vonalakat)! ˇ Célszerű a dinamikus oldalszélesség alkalmazása, mert az ablak szélén látható üres sáv zavaró lehet és felesleges is. ˇ Az ábrák jó minőségűek, egységes stílusúak legyenek és elférjenek az oldalszélesség adta keretek között! A nagyobb ábrák külön megjeleníthetőek is lehetnek. ˇ A képek elférjenek az oldalszélesség adta keretek között! A nagyobb képek külön megjeleníthetőek is lehetnek. ˇ A megjelenített képletek és egyenletek a fő szövegrésszel azonos betűtípusúak és betűméretűek legyenek! |
||
|
Az elektronikus könyvek egy oldalának megjelenési mérete határozza meg az átláthatóságot és a kezelhetőséget, valamint a külalakra is hatással van. Az oldalszélesség lehet: ˇ fix, amikor az oldal szélességének átméretezésekor az egy sorban elhelyezkedő betűk száma megmarad, és a betűméret változik meg (Word, PDF), vagy az oldal szélén üres sáv jelenik meg (HTML, XML). ˇ dinamikus, amikor az oldal átméretezésekor a betűméret megmarad és a szöveg átrendeződik (HTML, XML). Általában a dinamikus megjelenítés ad jobb és tetszetősebb eredményt. Dinamikus oldalszélesség beállítás esetén a felhasználó tetszőleges szélességűre állíthatja az oldalt, így a hasznos tartalom eltakarása nélkül is könnyedén olvashat több dokumentumot párhuzamosan. (Ez az oldal is dinamikus oldalszélességű.) Az oldalak méretei komolyabb szöveg- és dokumentumszerkesztők esetében a nyomtatott oldal méreteihez igazodnak, de WEB-oldalak esetében nem szükséges és nem is célszerű ezt a szabályt betartani. Az oldalszélességet ajánlott tehát dinamikusan változóra beállítani. Az oldal hosszát pedig különböző szempontok figyelembevételével kell megválasztani: ˇ Könnyed tájékoztató tartalmak esetében célszerű a rövid, egy képernyős oldalak alkalmazása, hogy a felhasználó első látásra fel tudja mérni az információ mennyiségét, átlássa a címszavakat, kiemeléseket. ˇ A görgetős egerek megjelenése óta a hosszabb lélegzetű oldalak olvasása sem jelent nehézséget. ˇ Esetenként jó, ha az összetartozó információk egyetlen WEB-oldalon vannak, még akkor is, ha az több fejezetre tagolódik; így ugyanis a felhasználók egyetlen lépésben letölthetik azt saját számítógépükre. (Ez a viszonylag hosszú cikk is ezért van egyetlen WEB-oldalon elhelyezve.) ˇ A hosszabb oldalak is könnyedén kezelhetők, ha jelen vannak a megfelelő navigációs eszközök. |
||
|
Az ideális elektronikus könyv: ˇ magas színvonalú, hiteles tartalommal rendelkezik;ˇ ingyenesen és tetszőleges időpontban online elérhető; ˇ elterjedt, a felhasználók számára könnyen kezelhető formátumú; ˇ nem üzleti célból szabadon (a forrás megjelölésével) felhasználható tartalmú; ˇ a hitelesség és aktualitás megőrzésére folymatos a frissítése és a hibajavítása (emiatt kinyomtatása értelmetlen); ˇ fejlett belső navigációs képességekkel rendelkezik (aktív, bármely oldalról elérhető tartalomjegyzék; belső közvetlen hivatkozások; tudatosan szerkesztett név és tárgymutató, amely beilleszthető egy globális keresőrendszerbe is); ˇ dinamikus oldalszélességű, az oldal szélén állandó aktív tartalomjegyzékkel; ˇ esztétikus, illetve művészi megjelenésű.
Jelenleg a fenti kívánalmaknak leginkább a HTML dokumentumok adta lehetőségek felenek meg, de néhány éven belül valószínűleg az XML alapú dokumentumok veszik át az előbbi szerepét. |
||
|
A tudományos és műszaki témájú elektronikus könyvek generációi:
|
||||||||||||||||||||
|
Magyar elektronikus könyvtárak: ˇ Magyar Elektronikus Könyvtár;ˇ Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár ˇ Neumann János Digitális Könyvtár ˇ Hungarológiai Alapkönyvtár ˇ Digitális Irodalmi Akadémia ˇ KlimoTheca - Pécsi Tudományegyetem ˇ Budapesti Corvinus Egyetem Matematika Tanszéki E-könyvtár ˇ könyv.hu ˇ Szülőiskola ˇ doksi.hu - A tudás birodalma Főleg angol nyelvű elektronikus könyvtárak: ˇ Andamooka Open Contentˇ Michigan eLibrary ˇ The Perseus Digital Library ˇ University of Virginia Library ˇ California Digital Library ˇ Iowa State University e-Library ˇ E-text.org ˇ E-Library for Oceanography ˇ Georgia Wildlife Federation e-Library A szabadon elérhető műszaki-tudományos könyvek tudomány-, illetve szakterületenkénti listája a Tudomány és Technika oldalain belül a Természettudomány és a Technika címoldalakon található meg. |
||
Tudomány és Technika (test@t-es-t.hu)
|
|
