Bio Szuper Hifi
HiFi Magazin 17 1985/1. 9-10.o.
Áprilisi szenzációnk:
Micsoda meglepetés! A sok-sok kommersz japán "toronyhifi" után most végre igazán használható, hazai eredetű gépek - s milyen nagy teljesítményűek! A hangsugárzó és a lemezjátszó együttvéve csaknem nyolcszáz wattos! És ami a legfontosabb, ez a berendezés nem holmi prototípus (mint az 5. kiadásunkban tesztelt Kvintesszenc Oktofón Receiver volt, ama sokat ígérő, de kellőképpen ki nem érlelt konstrukció), nem: a Bio-Szuper-Hifi nem ábránd, hanem valóság, bárki megtekintheti a boltban!
Persze, az effajta kifinomult szerkezet hiába néz ki csábosan és
hiába szól gyönyörűen eredeti környezetében, tehát a fényűzően
berendezett, kitűnő akusztikájú elektrotechnikai áruházakban, ha
megveszed és hazaviszed, nemegyszer csalódás ér. Nos, hogy eloszlassuk
ezeket az aggályokat, mi lakószobai környezetben mutatjuk be a
Bio-Szuper-Hifit, amely olyannyira megnöveli a lakás harmóniáját, hogy
- nem túlzás - még a hifi legfőbb ellenzői, a háziasszonyok is
örömüket lelik majd benne. A képünkön látható enteriőr remélhetőleg
önmagáért beszél, de a biztonság kedvéért azért mi is beszélünk
helyette.
A lemezjátszót célszerű a szoba legközepére állítani, mert így
könnyebben kezelhető, meg hát amúgy is tetszetős holmi, igazán kár
volna elrejteni látogatóink irigy pillantásai elől. A hangsugárzókat
természetesen jobbról-balról kell elhelyezni, a lehető
legszimmetrikusabban. Sőt, ezek a dobozok felépítésükben olyannyira
követik a szimmetria elvét, hogy a bal oldalinak még a feliratait is
csak a tükörből lehet elolvasni. (Ez alapvető konstrukciós szempont.
Nehogy véletlenül megcseréljük a bal oldali dobozt a jobb oldalival,
mert akkor a tükröt is át kéne rakni a szoba túloldalára, márpedig ez
nyilván lakberendezési komplikációkat okozna.)
A lemezjátszó, mint a Bio-Szuper-Hifi berendezés központi darabja,
szerényen szólva is fenomenális. Először is nem csak egy, hanem négy,
különböző átmérőjű tányérja van, tehát akár négy lemezt is feltehetünk
rá (Synchroplay-üzemmód). Másodszor, ennek a gépnek teljesen mindegy,
hogy 12, 15, 2,5 vagy 30 centiméter átmérőjű-e a hanglemez, meg hogy
digitális-e avagy analóg. Hangkar egyáltalán nincs rajta, minthogy ez
a készülék nem mechanikusan, de még csak nem is lézersugárral
tapogatja a barázdákat, mint az elavult LP és CD-játszók, hanem
hőtechnikai, pontosabban termoplasztikai úton. És nem diszkriminál:
bármiféle hanglemezt egyforma effektivitással képes lejátszani,
cseppet sem redukálva a zene hőfokát. Úgyszólván felvillanyozza a
hallgatóságot.
A Bio-Szuper hangsugárzó úgynevezett aktív-, sőt:
bioaktívrendszer. Kezelőszervei egészen rendkívüliek. Hálózati
kapcsolóját baloldalt helyezték el, hogy a készüléket a balkezesek, de
még a kétbalkezesek is könnyedén bekapcsolhassák, anélkül, hogy odébb
kéne lépniük. Ezután két billenőkapcsoló következik. Az első a
hullámhosszkapcsoló, ez arra szolgál, hogy még a rosszkedvű
hallgatóság is rá tudjon hangolódni a zene hullámhosszára, a másik
pedig az úgynevezett dögösség-kapcsoló, amely a popzenei felvételek
mindent elsöprő lendületét növeli. (A spirálvonal mint jelmagyarázat
arra utal, hogy "ettől be kell csavarodni.") Most egy forgatógombot
láthatunk, ezzel igazíthatjuk a zene ritmusát a saját bioritmusunkhoz;
mint a feliratból egyértelműen kiderül, ezt a kezelőszervet csak azok
használhatják, akiknek Max a becenevük. A legutolsó, "Bio" feliratú
fokozatkapcsoló a hangtisztaságot szabályozza, mégpedig folyamatosan.
A hangminőség eleinte kifejezetten piszkos ("p"), majd játék közben
lassanként feltisztul, és végül tökéletesen steril lesz. Hátul a
csatlakozókábel különlegesen vastag, így a zene akadálytalanul áramlik
át rajta.
A hangszórómembrán plexiből készült, tölcsér alakú és meglehetősen
merev. Tökéletesen transzparens, sosem szól fátyolosan. Ezt a membránt
egy kallantyúval el lehet fordítani, miáltal hozzáférhetővé válik a
hangdoboz belseje. Amikor a gépet nem használjuk, nyugodtan tarthatunk
benne ezt-azt, például szennyes ruhát stb. Kisméretű lakásban
úgyszólván ideális!
A Bio-Szuper berendezés minden igényt kielégít. Némelyek szerint
talán nem eléggé hifi - de ki vonhatná kétségbe, hogy szórakoztató
elektronika?!
A Café Momus Komolyzenei Egyesület szíves engedélyével
www.momus.hu
Vissza az oldal elejére Vissza a Főoldalra
Tudomány és Technika (test@t-es-t.hu)