<< Előző oldal Vissza a Gépészet oldalra Vissza a Főoldalra Következő oldal >>
|
Gépészmérnöki szakterületek Utolsó frissítés: 2020.02.24. |
Gépészmérnök képzés |
Gépészmérnök képzés
Az intézményesített gépészmérnök (Mechanical Engineer) képzés szintjei:
• gépészmérnök - BSc-fokozat (Bachelor of Science), amely az úgynevezett gépészmérnöki alapképzést jelenti, alapdiplomát ad és általában több specializációból (szakirányból) is választhat a hallgató a képzés során (1993-ig gépész üzemmérnöki cím, utána gépészmérnöki cím);
• okleveles gépészmérnök - MSc-fokozat (Master of Science), amely az úgynevezett gépészmérnöki mesterképzést jelenti, mesterdiplomát ad és minden esetben több specializációból is választhat a hallgató (1993-ig gépészmérnöki cím, utána okleveles gépészmérnöki cím);
• gépészeti tudományok doktora - PhD-fokozat (Philosophiae Doctor - Doctor of Philosophy), amely az egyetemek doktori iskoláiban való képzést jelenti egy szűkebb szakterületen, gépészeti kutatómunkára készít fel és doktori oklevelet ad. (ODT - Országos Doktori Tanács. MAB - Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság. 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról. Tudományágak vs. mesterszakok rendszere doktori iskolák létesítéséhez - a MAB 2012/7/III/9. és 2014/7/VI/1. számú határozatai.)
Természetesen, egy adott feladatkör ellátásához szükséges gépészeti ismeretek megszerezhetők a szakmagyakorlás során és/vagy autodidakta módon is. Így, az ipari gyakorlatban tapasztalható, hogy kellő gyakorlat után középfokú végzettséggel is eredményesen láthatóak el mérnöki feladatok, illetve "üzemmérnöki" (BSc) végzettséggel is találunk sikeres tervező mérnököket. A versenyszféra munkaadói érdeke, hogy az adott feladatokra alkalmas, "minél olcsóbb" szakembereket "szerezze be", így elterjedten alkalmazzák a fenti helyettesítéseket.
Természetesen, a munkaadók sohasem elégedettek a mérnökképzéssel, hiszen egyik iskola sem tud gyakorlott szakembereket képezni. Az iskolák feladata, a számtalanul sok szakterület miatt, nem is lehet gyakorlott mérnökök képzése. Csupán arra van idő, hogy megalapozzák a mérnöki munkát és alkalmassá tegyék a mérnököket az önálló fejlődésre. Ez sem mindig sikerül. Sajnos az iskolák pénzügyi támogatási rendszere nem a színvonalas képzést erősíti, hanem a nagy hallgatói létszámot. Illetve, az iskolák átlagos eredményessége és szakmai megítélése között is vannak különbségek, ami nem jelenti azt, hogy egy gyengébb "hírű" egyetemen végzettek mindannyian gyengébb képességűek is.
A hazai tapasztalat, hogy a magasabb szintű képzések megbízhatóbbak, így jobb megítélésűek is. Tehát, míg egy BSc-fokozatú végzettség semmire sem garancia, lehet nagyon jó és nagyon rossz is, az MSc-fokozat már nagy valószínűséggel jó képességű, jól képzett mérnökre utal.
A gyakorlott szakemberek hiánya és a nagyvállalatok gazdasági érdeke hívta életre a duális képzési formát mind a középfokú és mind a felsőoktatásban. Itt az adott vállalatnál végzett gyakorlati képzés biztosítja, hogy a munkába álláskor már meglegyen a szükséges szakmai gyakorlat, ismert legyen a frissen végzett mérnök szakmai szintje, munkához való hozzáállása. A duális képzés legfőbb hátránya a túl korai elköteleződés (egy cég,) egy ipari terület, egy szakirány mellett, így a szakmai tudás beszűkülése egy "vékony" területre. (Hiszen egy vállalatnak nem érdeke, hogy a saját céljaira szükséges tudáson kívül mást is oktasson.)
Gépészmérnöki iskolák
Az alábbi táblázat a gépészeti felsőoktatási lehetőségeket vázolja a felsőoktatási intézmények és az általuk indított képzések felsorolásával.
Az intézmény neve után található három, a kar neve után két rangsor szám, amelyek különböző szempontok szerinti összehasonlítások eredményei. Az első oszlop az intézmény nemzetközi összehasonlításban elfoglalt helyét mutatja két független szervezet felmérése alapján, valamint a hazai összehasonlítás eredményét. A karok értékelése a jelentkező diákok középiskolai tanulmányi/felvételi eredményeit és az oktatók tudományos fokozatait, az egy oktatóra jutó diáklétszámot tükrözik. Minél kisebb a számjegy, annál előrébb van az intézmény a rangsorban. Mielőtt túlzott jelentőséget tulajdonítunk a rangsoroknak, érdemes megjegyezni:
• A nemzetközi rangsor nagyban a kutatási teljesítményen, a publikációk számán alapul, tehát inkább azt mutatja meg, hogy az adott intézmény mennyire meghatározó a tudomány előrehaladásában. Az alacsony pontszámú egyetem inkább írja, a magasabb pontszámú, inkább csak követi a tudományos eredményeket. Egy magasabb pontszám nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy a BSc szintű képzés alacsony színvonalú, az ott végzettek között nincs kiválóan felkészült, rátermett mérnök. Az MSc szintű képzés esetében sem egyértelmű a kapcsolat, hiszen itt a szaktudás már inkább a szakmai érdeklődés és az egyéni munka eredménye. Természetesen belátható, hogy egy kutatónak készülő tanulónak jobb környezet egy pénzügyi erőforrásokban gazdag, az adott szakterületen élvonalbeli egyetem.
• A hazai rangsor is inkább az intézmény népszerűségét mutatja, nem a benne rejlő lehetőségeket. A lehetőségek kihasználásával, erős szakmai érdeklődéssel és sok munkával, a választott intézménytől függetlenül, kiváló szakemberré válhat minden tehetséges tanuló. A rangsorban jobb hely, majdnem minden esetben valószínűsíti az ott végzettek átlagosan jobb képességét, de garanciát nem jelent arra, hogy minden kikerülő mérnök "főnyeremény" a munkahelyeknek.
| Magyar gépészeti felsőoktatás - 2020 | ||||||
| Iskola |
CWUR* WRWU** HVG*** |
Kar HVG-KO****/HVG-KH***** |
BSc-szak(irány) | MSc-szak(irány) | PhD-terület | |
| Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
862 563 3 |
Gépészmérnöki Kar 31/8 |
• gépész • mechatronika • energetika • ipari termék- és formatervező |
• alkalmazott mechanika • anyagtechnológia • áramlástechnika • alkalmazott mechanika • gyártástechnológia • géptervező • hőerőgépek és berendezések • vegyipari gépész • polimertechnika • Design and Technology • Fluid Mechanics • Solid Mechanics • Thermal Engineering • adaptív mechatronikai szerkezetek • biomechatronika • okos eszközök • intelligens beágyazott rendszerek • járműmechatronika • optomechatronika • atomenergetika • hő- és villamosenergia termelés • megújuló energiaforrások • energiamenedzsment • komfort épületgépészet • eljárástechnikai gépész • ipari terméktervezés |
• anyagtudomány • gyártástudomány • polimertechnika • mechanika • gép- és terméktervezés • mechatronika és optika • áramlástechnika • energetika • épületgépészet és eljárástechnika |
|
|---|---|---|---|---|---|---|
| Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 109/39 |
• gépjárművek • légi járművek • járműmechatronika • járműgyártás • építőgépek • vasúti járművek • vízi járművek • automatizált anyagmozgatás • járműfelépítmények |
• automatizált anyagmozgatás • autómérnöki • hajómérnöki • járműautomatizálás • járműfelépítmény tervezés • járműgyártás és javítás • járműrendszermérnöki • közlekedésbiztonsági • mobil munkagépek és építőgépek • repülőmérnöki • vasúti járműmérnöki |
• gépjármű • anyagáramlási rendszerek szimulációja • emelőgépek • autonóm mobil robotrendszerek • építőgépek • gépészeti ábrázolástechnika • vázszerkezetek stabilitása |
|||
| Iskola |
CWUR* WRWU** HVG*** |
Kar HVG-KO****/HVG-KH***** |
BSc-szak(irány) | MSc-szak(irány) | PhD-terület | |
| Debreceni Egyetem |
724 725 5 |
Műszaki Kar 117/72 |
• gépész • üzemeltető-karbantartó • épületgépészeti • járműipari folyamattervező • gépjárműtechnikai • mechatronika |
• gépész • alkalmazott mechanika • anyag- és hegesztéstechnológia • áramlástechnika • épületgépészet • folyamat- és eljárástechnika • gyártástechnológia és gyártórendszerek • géptervezés és szerkezetanalízis • hőerőgépek és berendezések • mezőgazdasági gépészeti rendszerek • minőségbiztosítás • megbízhatság- és karbantartáselmélet • anyag- és szerkezetvizsgálat • diagnosztikai • finommechanika és optika • polimertechnika • épületmechatronika • kiberfizikai rendszerek • polgári légiközlekedés |
- | |
| Dunaújvárosi Egyetem |
2000+ 14374 25 |
62/134 | • gépész karbantartó • mechatronika • gépész műszaki szakoktató |
• gépész | - | |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem |
598 867 1 |
Informatikai Kar Savaria Műszaki Intézet - Szombathely 73/91 |
• gépész |
- | - | |
| Miskolci Egyetem |
2000+ 1999 12 |
Gépészmérnöki és Informatikai Kar 55/59 |
• gépész • energetika • ipari termék- és formatervező • járműmérnök • mechatronika |
• gépész • energetika • mechatronika |
• gépészeti alaptudományok • gépek és szerkezetek tervezése • gépészeti anyagtudomány, gyártási rendszerek és folyamatok |
|
| Iskola |
CWUR* WRWU** HVG*** |
Kar HVG-KO****/HVG-KH***** |
BSc-szak(irány) | MSc-szak(irány) | PhD-terület | |
| Nemzeti Közszolgálati Egyetem |
2000+ 5519 10 |
Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar 52/57 |
• katonai repülőműszaki | • katonai üzemeltető | • haditechnika és robotika • légiközlekedés és repülőtechnika |
|
| Neumann János Egyetem |
2000+ 11301 25 |
GAMF Műszaki és Informatikai Kar 149/81 |
• anyagtechnológiai és minőségügyi • gyártásinformatika • mechatronika • műanyag-feldolgozási • járműmérnöki |
- | - | |
| Nyíregyházi Egyetem |
2000+ 3826 24 |
47/87 | • gépész • járműmérnöki • repülőmérnöki • közlekedésmérnöki |
- | - | |
| Óbudai Egyetem |
2000+ 2133 16 |
Alba Regia Műszaki Kar 115/103 |
• gépész • folyamattechnika |
• mechatronika • intelligens robotrendszerek |
- | |
| Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar 112/87 |
• gépész • CAD-CAM-CNC • géptervezés • járműtechnika • mechatronika • ipari robotrendszerek • biztonságtechnika |
• gépész • hegesztéstechnológia • mechatronika • ipari robotrendszerek • biztonságtechnikai tervező • biztonságtechnikai szervező |
- | |||
| Pannon Egyetem |
1817 1942 9 |
Mérnöki Kar 11/92 |
• gépészet • mechatronika • szilikátipari gépészet • mérés- és labortechnika • folyamatmérnöki |
• járműrendszer-technika • folyamatmérnöki |
- | |
| Iskola |
CWUR* WRWU** HVG*** |
Kar HVG-KO****/HVG-KH***** |
BSc-szak(irány) | MSc-szak(irány) | PhD-terület | |
| Pécsi Tudományegyetem |
1059 1042 7 |
Műszaki és Informatikai Kar 81/91 |
• gépész • gépszerkezet- és folyamattervező • épületgépész • rendszertechnika • ipari termék- és formatervező |
- | - | |
| Széchenyi István Egyetem |
2000+ 4794 15 |
Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar 107/50 |
• gépész • gépgyártástechnológia • gépjármű-technológia • járműgyártás • mechatronika |
• alkalmazott mechanika • anyag- és gyártástechnológia • mechatronika |
• közlekedés- és járműtudományok | |
| AUDI Hungaria Járműmérnöki Kar 148/79 |
• járműmérnöki | • járműrendszer-mérnöki • belső égésű motorok |
- | |||
| Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar 19/148 |
• mezőgazdasági és élelmiszeripari gépész | - | - | |||
| Szegedi Tudományegyetem |
692 670 2 |
Mérnöki Kar 130/100 |
• gépész • mérnöki programozás • mechatronika • automatizálás • élelmiszeripari gépész • környezet-informatika |
• gépész |
- | |
| Szent István Egyetem |
1964 1981 13 |
Agrár- és Gazdaságtudományi Kar 83/153 |
• mezőgazdasági és élelmiszeripari gépész • mezőgazdasági gépész • energetika • logisztika • kertészet |
- | - | |
| Gépészmérnöki Kar 88/127 |
• gépész • energetika • épületgépész • gépgyártó • gépjárműtechnika • mérnökinformatika CAD/CAM • termelés- és minőségirányítás • mechatronika • gépipari mechatronika • járműmechatronika • mezőgazdasági és élelmiszeripari gépész • agrárenergetika • erőgéptechnika • termeléstechnológia és műszaki szolgáltató |
• gépészeti mechatronika • gépipari technológia • műszaki fejlesztő • műszaki folyamatok és rendszerek • élelmiszeripari gép- és rendszertervező • mezőgazdasági gép- és rendszertervező |
• agrárenergetika és környezettechnika • mezőgazdasági gépészet alapjai |
|||
| Iskola |
CWUR* WRWU** HVG*** |
Kar HVG-KO****/HVG-KH***** |
BSc-szak(irány) | MSc-szak(irány) | PhD-terület | |
Gépészmérnöki szakterületek
A főbb gépészeti, gépészetre épülő vagy gépészettel kapcsolatos mérnöki szakterületek, nem fontossági sorrendben és nem mindenre kiterjedően:
• Anyagtechnológia (Materials Technology) - Az anyagtudomány alkalmazása szerkezeti anyagok fejlesztésére. Fémes és nem fémes anyagok tulajdonságai, vizsgálatai és megmunkálásai. Kompozitok. Bevonatok. Anyagmegválasztás adott feladatra.
• Géptervezés, gépfejlesztés (Mechanical Design) - Egyszerű vagy komplex gépek, gépelemek tervezése, fejlesztése. Modellezés. Anyagmegválasztás. Szilárdsági méretezés. Kiviteli tervdokumentáció készítése.
• Gépgyártástechnológia (Manufacturing Engineering) - Gépalkatrészek költséghatákony gyártásának megtervezése. Megmunkálási módok kiválasztása. Szerszámgépek, szerszámok kiválasztása. Gyártási folyamat tervezése. Gyártmányminőség biztosítása.
• Gyártervezés, folyamattervezés (Process Engineering) - Ipari (főleg folyadékokat és ömlesztett anyagokat feldolgozó vegyipari, olajipari, élelmiszeripari, gyógyszeripari) gyártási folyamatok tervezése. PFD (Process Flow Diagram) készítés. P&ID (Piping and Instrumentation Diagram) készítés.
• Gyártástervezés (Production Engineering) - Adott gyártmány vagy gyártmányok teljes gyártási folyamatának megtervezése. Gyártási-szerelési folyamat tervezése. Gyártási-szerelési dokumentáció elkészítése. Gyártó-, szerelőhelyek közötti anyagmozgatás tervezése. Gyártmányellenőrzések, tesztek tervezése. Hulladékkezelés tervezése.
• Gyártásinformatika (Manufacturing Informatics) - A gyártáshoz és gyártástervezéshez kapcsolódó számítógéppel támogatott technikák (CAD, CAM, CNC) alkalmazása, termelésirányítási rendszerek működtetése.
• Hegesztéstechnológia (Welding Engineering) - Hegesztést tartalmazó gyártmányok kialakításának és/vagy hegesztési feladatok végrehajtásának tervezése. Anyag- és hegesztési eljárás megválasztás. Hegesztési munka (befogás, paraméterek, irányok, sorrendek) tervezése. Hegesztőrobotok alkalmazása, programozása. Varratvizsgálatok.
• Korrózióvédelem (Corrosion Engineering) - Fémes és nem fémes anyagok korróziói. Korrózióvédelem.
• Áramlástechnika (Fluid Engineering) - Folyadékok, gázok és keverékeik tulajdonságai, áramlásuk csővezetékben. Áramlástechnikai gépek: ventilátorok, szivattyúk, turbinák. Hidraulika. Pneumatika.
• Hőtechnika (Thermal Engineering) - A hőenergia előállítása, szállítása és átalakítása. Hőerőművek. Hőerőgépek. Gazdaságos fűtés és hűtés. Hőszigetelés.
• Hőerőgépészet (Engine Engineering) - Hőerőgépek működése, tervezése, gyártása, alkalmazása. Belsőégésű motorok. Gázturbinák.
• Járműgépészet (Vehicle Engineering) - Közlekedési- és szállítóeszközök tervezése, gyártása és alkalmazása. Földön, vízen, levegőben és az űrben.
|
• Autóipari gépészet (Automotive Engineering) - A közúti személy és teherszállítás gépjárműveinek tervezése, gyártása, tesztelése és üzemeltetése. Motorkerékpárok, személygépkocsik, buszok, tehergépkocsik. • Munkagép gépészet (Mobile Machinery Engineering) - Különleges önjáró gépek. Daruk, teheremelők, személyemelők, rakodógépek, építőgépek, útépítő gépek, vasútépítő gépek, erdészeti gépek, mezőgazdasági gépek. • Vasútgépészet (Railway Engineering) - A vasúti személy- és teherszállítás gépeinek tervezése, gyártása, tesztelése és üzemeltetése. Vasúti járművek. Mozdonyok, személy- és teherkocsik. • Hajózási gépészet (Naval Engineering) - Vizijárművek tervezése, gyártása, üzemeltetése. Hajók, tengeralattjárók • Repülési- és űrtechnika (Aerospace Engineering) - A Földfelszínt elhagyó eszközök tervezése, gyártása, üzemeltetése.
|
Érdekes, hogy a magyar oktatásban a villamosmérnöki hivatás 1949-ig a gépészmérnöki szakma egyik szakterülete volt.
<< Előző oldal Vissza a Gépészet oldalra Vissza a lap tetejére Vissza a Főoldalra Következő oldal >>
Tudomány és Technika (test@t-es-t.hu)